A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az elemi iskolai képzés néhány sajátossága a Debreceni Református Kollégiumban, különös tekintettel a szokató iskolára

lasztotta ki. Megbízatásuk rendszerint egy-két évre terjedt. A tanárkari jegyzőkönyvekben 1829-től rendszeresen olvashatunk a szoktató iskola tanítóinak kinevezéséről pl: „A szoktató iskolába a Professzor Pap Sámuelt nevezte ki publicus praeceptornak a következő évre” 1834-ben „közelget- vén a Tavaszi Oskola félesztendei kezdetével az úgy nevezett Szoktató Oskola kezdete is: Ezen Oskolába Közönséges tanítónak kineveztetett Riskó lgnácz 7-ik esztendős deák.”32 33 34 35 36 *

A szoktató iskola tanítói kezdetben feltehetően nem kaptak fizetést. Erre enged következtetni a debreceni Egyházközség 1830. évi jegyző- könyvi bejegyzése „Felolvasódott az újonnan állítódott szoktató Classis Praeceptorának instantiája, mellyben fáradtságának jutalmáért esedezik. Resolváltatik részére az Ekklésia Cassájából 50 Váltó Forint.”33 1842-ben a Tanügyi Választmány az elemi iskolának a főiskolától való különválása utána külön foglalkozott a szoktató iskola tanítóinak díjazásával. A határozat szerint az Eklézsia kasszájából eddig fizetett 20 Pft-on felül még 60 Pft-ot kapnak.3'1

Az iskolai anyakönyvek a tanulókon kívül tudósításokat tartalmaznak az iskolák tanítóiról. Ennek alapján volt lehetőségünk a szoktató iskolai tanítók névsorának összeállítására, melyet a tanulói létszámokkal együtt tettünk közzé. A tudósítás a tanító nevén, születési helyén, vallásán és életkorán túl számot ad a tanító iskolai végzettségéről, nyelvismeretéről, esetleges tudományos intézeti munkásságáról s megjelöli az osztályt, amelyben tanított eképpen: „Pénzes József magyar, Nánásról Hajdú- kerületben, reformált vallású 25 éves nőtlen. Végezte az Ész-Jog és Hittanokat. Született nyelvén kívül a régiek közül a Latin, Görög és Zsidó, az újak közül a német és francia nyelveket tudja. Tudományos intézeti kitüntetése nincsen. Tanítja a szoktató iskolát.”3’’ Hasonló képzettséggel rendelkezett a szoktató iskola minden tanítója.

Az osztályok vezetésére kinevezett publicus praeceptorok segítői a privát praeceptorok voltak — szintén a kollégium nagyobb diákjai közül — akik a gyermekek tanításáért a szülőktől kaptak díjazást pénzben, vagy természetbeni szolgáltatással.38

összegzésként megállapíthatjuk, hogy a kollégium szervezeti keretében fiúk számára 1828-ban életrehívott SZOKTATÓ ISKOLA 1873-ig, a Tanítóképző Intézeti gyakorló iskola felállításáig megfelelt azoknak az elvárásoknak, mellyel létrehozták. Rendeltetése — óvóiskolák még nem lévén — a gyermekek felügyelete és az iskolai munkára való felkészítés volt. Tulajdonképpen az iskoláskort még el nem ért gyermekek számára létesült, de — mint az életkori adatokból láthattuk — 5—10 éves korúak egyaránt látogatták az iskolát, volt azonban 4 és 14 éves tanulója is. Az osztályok többségét a 6—9 évesek alkották. Nem törte meg az iskola működését az 1844-ben Debrecenben felállított két óvoda sem. Annak ellenére, hogy a Szoktató Iskolába való beíratás a szülők számára

32 TtREL. II. 1. d. 4. p. 122. 1834. júl. 16., II. 1. d. 3. p. 746. 1829. .jul. 22. II. 1. d. 4. p. 107. 1834. ápr. 9.

33 TtREL. I. 99/c. 16. 1830. márc. 7. No. 540.

34 TtREL. I. 1. p. 5. — 1842. No. 8.

35 TtREL. II. 9/3.

36 A publicus és privát praeceptorokra lásd részletesebben. A debreceni ev. ref.

főgymn. i. m. 53—56. old.

55