A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az elemi iskolai képzés néhány sajátossága a Debreceni Református Kollégiumban, különös tekintettel a szokató iskolára
A kollégium professzori karában Zákány József nemcsak, mint kiváló tankönyvíró jeleskedett, hanem mint az elemi iskola felügyelője tanügyi kérdésekben sok ésszerű javaslattal állt elő. Ilyen volt többek között az 1829-ben előterjesztett javaslata az iskolában kiszabható büntetésekre vonatkozóan. „Az alsóbb oskolákban gyakorlandó disciplinára nézve a professoratus e következendőket a környülállásokhoz képest rendelni szükségesnek látja: I. a publicus praeceptorok liberális módot vegyenek elő a gyermekek mind tanulásbeli, mind erkölcsbeli igyekezetek felébresztésére, mint a milyenek 1. Annak kijelentése minden mocskolódás nélkül, hogy a tanító nincs megelégedve a tanítvánnyal. 2. Hathatós intés, de ez is mocskolódás nélkül. 3. Megmocskolás. 4. Büntetéssel való fenyegetés. 5. A szégyenszékbe való ültetés egy bizonyos ideig. — Ha pedig ezek nem használnak, szabad lesz ugyan a gyermekeket megfenyíteni vesszővel is: de ezen meghatározással, hogy a felsőbb classisokban t. i. a vet. Rhétorok, poéták, nov. Rhétorok és vet. syntaxisták classisában 4-nél a nov. syntaxisták, grammatisták classisában, a polgári és 4-ik nemzeti oskolában 3-nál, a többi oskolában pedig t. i. a 3-ik, 2-ik, 1-ső nemzeti és szoktató oskolában (kiemelés tőlem — MZné) 2-nél többet a classium inspector professor híre nélkül üttetni a gyermekekre nem szabad. — II. szór. A privatus paeceptorok kezéből a vessző egészen kivétetik. III. szór. A publicus praeceptoroknak nemtanulásért nem szabad senkit megvágatni, hanem ha valamelyik gyermek nem akar tanulni, részsze- rént a korhelyek székibe kell ültetni, részszerént a classificatióra kell emlékeztetni, részszerént classis után, kivált szerdán én szombaton délután, mikor más jó tanulók hazabocsáttatnak, fel kell őket bizonyos ideig marasztalni tanulni: de úgy hogy sem ebédről el ne maradjanak, se hogy késő estig fel ne marasztódjanak. Végezetre mindenik publicus praeceptor a kezébe adandó diáriumocskába írja be a veszszővel megfenyíttettek neveit, feljegyezvén mind a hibát egy-két szóval, mind azt, hogy micsoda büntetést kaptak érte, a mely diáriumocskából által, íródik a classium inspector diáriumába.”31 Mint fentiekből kitűnik a vesszőt, mint a fegyelmezés eszközét Zákány nem vette ki a tanítók kezéből, de az ezzel való büntetést korlátok közé szorította és csak végső esetben alkalmazta az életkori sajátosságok figyelembe vételével. A szoktató iskola tanítói Bevezetőnkben már említettük, hogy a kollégiumban az elemi és középfokú osztályok (gimnáziumok) növendékeinek oktatását olyan nagy diákok végezték, akiket tanulmányi munkájuk és erkölcsi magaviseletük alapján a professzorok erre alkalmasnak találtak. 1834-ben a publicus praeceptorok megvizsgálására Sárvári Pál professzor és Kerekes Ferenc valamint Zákány József urak kérettek fel. A professzorátus az ifjakat tudománybeli jártasságuk és írásbeli előadásaik értékelése alapján vá31 TtREL. II. 1. d. 2. 757—758. old. Kiadva: Kovács Lajos: Zákány Józsefről. In: Ertesítvény a reformátusok Debreczeni Főiskolájában a tanítóképzédéről és az elemi iskolákról az 1878/79. tanévről. Szerk. Joó István Db. 1879. 13. old. Fegyelmi állapotok 54
