A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az elemi iskolai képzés néhány sajátossága a Debreceni Református Kollégiumban, különös tekintettel a szokató iskolára
közvizsgarendben szerepelt először. A szoktató iskola első közvizsgáján 1828/29-ben a növendékek a következő osztályzatokat nyerték:28 Osztályzatok: Tantárgyak: Vallás Természetrajz Számtan-Földrajz eminens 58 58 58 első osztályú 100 100 100 másod osztályú 38 38 38 196 195 196 Közvizsgán nem jelent meg 8 tanuló 1833-ban egyházkerületi végzés született a közvizsgák anyagának és a „classificatioknak” kinyomtatásáról. (Ezek tulajdonképpen a későbbi iskolai évkönyvek, értesítők előzményei — MZné) A rendelkezés megállapítja, hogy „a helybeli legalsóbb vagy nemzeti oskolák viszgálatainak ezentúl is ugyan, valamint eddig, főképpen azon tekintetből, mivel a col- légium épületében nincs oly tágos hely, mely a résztvenni kívánó Szüléket befogadhatná, templomban kell tartani, de olly móddal, hogy mindegyikre külön fél-fél napi idő fordíttassék.” 1834-ben az egyházkerületi közgyűlés a viszgálatok rendjének megállapításakor számbavette, hogy ,,az alsó nemzeti 5 sőt nyáron 6 oskolák (a szoktató iskola képezi a 6. osztályt — MZné) examene tovább is a Kis Templomban fognak tartani mindegyik fél-fél nap.”23 A növendékek az osztályzatukat a vizsga eredménye alapján kapták. Az 1820/21-es tanévben eminens, prima, secunda, és tertia osztályzatok szerepelnek az anyakönyvben. Magasabb osztályba azonban a tertia jegygyei már nem léphetett a tanuló. A II. félévben osztályozott 400 gyermek közül — melyben a későn jöttek és a szoktató iskolások is besoroltattak — 90 növendéket minősített a tanító alkalmatlannak a továbblépésre.39 Erkölcstanból minden tanuló egyes osztályzatot kapott. Jellemző, hogy a tanító az egyes érdemjegyen belül is a tanulók előhaladása alapján sorrendiséget alakított ki. Pl. Vida Mihály minden tárgyból kitűnő, de ezen belül az osztályban a kitűnők között vallásból 58. természetrajzból 57. számtanból 57., vagy Tatai Sándor minden tantárgyból egyes osztályzattal vallásból 2. természetrajzból 3. számtanból 4. Az osztályozásnak ezt a rendszerét az iskola a további években is gyakorolta, csak a tantantárgyak csoportosítása változott. Pl. 1839/40-ben három érdemjegyet adott a tanító 1./ vallásból, 2./ természetrajzból és énekből, 3./ számtan- ból-olvasásból és írásból; 1849/50-ben osztályozták 1./ vallás-könyörgés ének tudásukat, 2./ állat s illedelemtanban való elhaladásukat s végül 3./ olvasás, írás, számtani felkészültségüket. 1854/55-ben 1./ szemléltető tanítás-könyörgés-éneklésbeni, valamint 2./ szavalás-betűk-számolásbani felkészültségüket osztályozták egy-egy érdemjeggyel. 1849/50-től kitűnőek, jelesek, első osztályúak, második osztályúak rangsorolást kaptak a tanulók. 28 29 30 28 Balogh F.: i. m. 454. old. és TtREL. II. 7/e. 6. 29 TtREL. I. 8/c. 1833 No. 835. és II. 1/d. 4. p. 98. 30 TtREL. II. 9. 1820/21. évi akv-II. félév és Nagy S.: i. m. 205—206. old.
