A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az elemi iskolai képzés néhány sajátossága a Debreceni Református Kollégiumban, különös tekintettel a szokató iskolára
nak leírása és kimondása” szerepel. 1844-ben a betűk ismertetése, szótagokká formálása az új ÁBC szerint, ezeknek s egyes rövidebb szavaknak leírása a palakőtáblára. 1846-ban a tanító csupán a betűk ismertetéséig, leírásáig és szótagok formálásáig jutott el. 1848-ban is csak egyes betűk s némely szavak kimondását s elolvasását gyakorolták. 1851-ben Betűzés címen „betűk, szótagok és egyes szók kimondása és kőtáblára való leírása” 1855-ben „Néhány betűk: u. m. a hangzókon kívül az m, n, 1, j, v, r, f, z, h, mássalhangzók s ezen betűkből összvetett szótagok leírása és olvasása” volt a feladat. Hasonló módon nem volt egységes az anyag számtanból sem. Több jelentésben csupán annyit olvashatunk, hogy „gyakoroltattak gyengetehet- ségökhöz képpest a számlálásban” 1843-ban az anyag: „számlálás fel és lefelé s a tíz számnak római jegyekkel való leírása”, 1844-ben „számlálás az arra rendelt fa golyóbisokkal 1—100-ig.” 1846-ban „tehetségükhöz mért fejbeli számolást, öszveadást, kivonást: véka, tseber, font, mázsa, forint, garas, krajczár, hét, nap, hónap, esztendő, óra, fertály ismeretét” 1851-ben „Jegynélküli, vagyis észbeli számlálás le és felfelé 1 és 2-vel. Ugyanezen számokkal életből merített összeadási és kivonási példák általi gyakorlás.” Foglalkoztak ezeken túl néhány zsoltár, dicséret éneklésével, szerepelt verstanulás és mese. Testneveléssel csupán 1844-ben találkozunk ilymódon: „próbálgattattak némely korúhoz mért testgyakorlatokban.”28 Fenti példákkal betekintést kívántunk nyújtani a szoktató iskola tanulmányi munkájába. Véleményünk szerint tanulmányi anyagával, oktatás-módszertanával inkább iskola-jellegű intézmény ez, mint óvóiskola. A szoktató iskola jogállásáról a Tanügyi Választmány 1842-ben a következő módon határozott:26 27 „ ... a szoktató iskola a többi elemi iskolákkal egyenlő lábra éppen nem állíttathatik és miután a körülményeknél fogva ennek továbbra is fennmaradása szükséges volna, a be vett rendszert csak kettőben óhajtaná a választmány a szoktató iskolára nézve is meg- közelíttetni, először, hogy a privatus tanítók itt is megszüntessenek, másodszor, hogy a tanításbér felényi légyen, mint a többi elemi iskolában, az az 2 pft. ezen csekélység befizetését a választmány a szülékre nézve annyival kevésbé látná terhelőnek, mennyivel is inkább az csak a szüléknek jó tetszésétől függene, hogy gyermekeikét ezen iskolába feladják, nem lévén ez a többi iskolának elő készítője.” Érdekes a Választmány állásfoglalása, amikor a szoktatóban folyó munkát nem tekinti az iskoláskorra való felkészítésnek, ugyan akkor a közvizsgát és a tanulók érdemjegyekkel való osztályozását továbbra is fenntartja. A közvizsgák és a tanulók osztályzatai A tanulók az év folyamán szerzett ismereteikről közvizsgán adtak számot. Az alsóbb osztályok közvizsgájának első említésével 1650-ben találkoztunk. Balogh Ferenc szerint a Szoktató Iskola az 1829. évi augusztusi 26 Fentiekre lásd a TtREL. II. 7/e. és II. 9. fondtörzsszám alatt lévő megfelelő évfolyamú kötetek szoktató iskolai közvizsgai jelentéseit. 27 TtREL. I. 1. p. 5. 1842. No. 8. 52
