A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből II. Közli: Radics Kálmán
sen, méltóztatnék említett Generalis Uram ő Nga azon Capitánnak prancsolni, hogy adná vissza azon fi. 80 s másképpen is ilyen injuriá- ért (mivel Komáromi György Uram semmit sem ígért azon ajándékor adott flintáért) tétetne 6 Naga statisfactiot. Die 4. Augusti. Komáromi György és Lévai István atyánkfiái Cassárul meg érkezvén referállják, hogy Mlsgos Generalis Nigrelli Uramtul ő Ngátul parancsolatot obtinealtanak az eperjesi Commendansra, hogy Longe- vall nevű Capitannyal az fi. 80 adassa vissza, a puska Generalis Uram ő Nga kézinél maradott. Die 6. August. Kegyelmes Urunk ő Fölsége parancsolattya érkezik, mellyben citáltatunk pro die 21. Aug. a fejervári Collegium számára annak előtte Betlen Gábor collatiójábul esztendőnkint Taxánkból, mellyel Erdély országának tartozott várasunk, administralni szokott fi. 2000 végett, mellyet miulta ezen Nemes Magyar Országhoz reapplicaltat- tunk, meg nem adtunk, — az ország Statusi instantiajáraA Die 6. Item a Mlgos Magyar Cancellaria ujobban is intimallya, hogy a Maurocordatus 5500 tallérig való praetensióját cum interessé complanallyuk, melly felől már expediáltuk embereinket a Felséges Udvarhoz; ugyan mind két dologrul postán írtunk oda fel ő Kegyelmeknek. A takarodásra essős idők járnak. Die 12. Aug. Méltóságos Váradi Püspök Benkovics Ágoston Uramhoz ő Ngához expediáit Pap Miklós és Komáromi György Uraimék Váradrul meg érkezvén referállyák, hogy a Dézma és Nona dolgában az hegyeken való sok injuriáinkat repraesentalván, ezekre lépett: 1. hordót nem kíván. 2. Vecturával nem terhel bennünket ezután, hanem minden helyben ott maradgyon a Dézma és Nona, az hol provenialt. 3. A sajtó borra, minden száz cseberre húsz tudódgyék. 4. A melly bort egyszer dézmási bé vesznek, azt többször vissza nem adattya ő Nga. Ezen dolgokra való hajlása ő Ngának pro hic et nunc igen jó. 27 27 Az enyingi Török család magvaszakadtakor Bethlen Gábor Debreczent a fiscus számára foglalta el s 1629-ben kelt alapító levele által az évi 2000 frt földesúri censust „lelkiért” a gyulaíejérvári kollégium szegény diákjai tartására rendelé. A Rákóczi ház bukása idejében, 1657-től 1665-ig, több évről elmaradt Debreczen a census fizetésével; de Apafi az általa 1662-ben Enyedre által helyezett Bethlen kollégium részére ismét követelte azt. A debreczeniek utoljára 1683-ról fizették be a 2000 irtot. 1693 után pedig arra hivatkozva, hogy most már szabad királyi várost megillető kiváltságaik vannak, tudni sem akarnak róla. Hosszabb- rövidebb megszakításokkal félszázadnál tovább tartott perlekedés keletkezett ebből. Utóvégre Debreczen hajlandó volt néhány ezer írttal kielégíteni az enyedi kollégiumot. Azonban Mária Terézia az egyességet megsemmisítette. (V. ö. „Debreczen a török uralom végén” és „Domokos Márton főbíró és kora” ez. tanulmányaimat; — utóbbi a „Debreczen” 1903. ápr. 28 és köv. számaiban). 156
