A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből II. Közli: Radics Kálmán

Die 5. Julii. Sárándi Dániel és Lévai István Uramék Cassárul megérkeznek, referálván, hogy a dézmát in Cubulis 700 Cassovientibus arendálták. Méltóságos Báró Ludovicus Albertus de Та vonat Uram 6 Nagy­sága, a Nemes szepesi Camara ujjonnan crealt Praefectusa 1. Julii érkezett Cassára; nagy reverentáival acceptaltatott ő Nagysága. Ö kegyelmék is Városunk nevivel megudvarolták; nagy kedvessen vette ő Nagysága. Két hordó püspöki borral megajándékozták; az Asszont penig egy gyönyörű szép selyem paplannal.“3 Nagy köszönet­tel s magok ajánlásával vették. Die 8. Dobozi István és Lévai István Uramék Váradra mennek; a többi között reájok bízatott, hogy Váradi Annoriae Praefectus Tejneczky Mátyás Urammal edgyezzenek meg arrul, hogy ez idei decimánkat, úgy mint cubulos 700, tavalyi búzával vegye bé, mivel a méltóságos Commissio szüntelen való parancsolataira többet szerzettünk volt, mint a mennyit annak utánna, sok remonstratióink után reánk limi- taltanak. Ha Ígérettel tehet is, csak elvégezzék ő kegyelmék. Die 12. Referál látott, hogy a búzát Tejneczki Uram Ígérte, hogy elveszi; de titkossan administrallyuk s neve se legyen, hogy dézmában ad- gyuk; mert nékie is vadnak irigyi s fél ha valami galyibában kevered­nék miatta. Die 13. Esvén értésünkre, hogy az hortobágyi postamester az edgyszeri vagy nehányszori tilalmunk ellen praejudiciumunkra bort árul, expe- dialtattanak Borbély András, Tikos János, Balla Mihály és Nánási István uramék, olyan véggel, hogy ha rajta kapják, hordája fenekét vágassák ki minden engedelem nélkül, melyet referálnák is, hogy elkövették.16 17 1699. Die 16. Julii. Erdődi Ferencz és Balla Mihály uramék Méltóságos Károly: Sándor Uramhoz ő Nghoz küldetnek, Ha találtatik hat szép kancza lovat kérjenek ő Ngátul.18 16 A Tavonátné asszonynak ajándékozott szép selyem paplannal kapcsolatban még egyszer vissza kell térnünk a foszláncsináló ráczokra, görögökre. Ugyanis fo­lyóiratunk XII. füzete 3. lapján a fosztán vagy foszlánra nézve a Nyelvtörténe­ti Szótár után azt a magyarázatot alkalmaztam, hogy az alatt valami törökös ruhafélét, ujjatlan, hosszú köntöst érthetünk. Azóta az 1697. évi jegyzőköny­vünkben a következő feljegyzést találtam: „Die 16. Jan. in Congr. Sen et Comm. A paplan- vagy foszláncsináló ráczoknak supplicatiójokra resolváltatik, hogy’ a városban lakások nem engedtetik, mindazáltal ezen a télen bennmaradhat­nak; de mesterségeket ne gyakorolják és műveiket ne árulják”. Ebből meg az látszik, hogy foszlán = paplan. 17 A hortobágyi posta emberének fia, Szabó István szemeláttára egy négy cseb- res félig borral lévő hordó fenekét csakugyan kivágatták s a tilalmas bort föld­re kieresztették. (Jkv. 1699:528.) 18 Ugyanezen évi Jegyzőkönyv szerint Erdődi uraimékat „valami hat vad kanczák” vételére küldték Károlyba; — a lovak közül négyet „Bécsben Levenburg Camerae Aulicae Consiliariusnak, kettőt pedig váradi Profont Mester Tejneczki Urnák” Ígértek volt. .(Jkv. .1699 Júl. 14, 528. 1,),

Next

/
Oldalképek
Tartalom