A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből II. Közli: Radics Kálmán

Die 25.

Nemes Szabolcs Vármegye praetendalván nyári quantumban bizonyos számú pénzt, annak relaxatio jára küldöttük Paládi Pál és Károlyi István uramékat Káliéban. Mivel már 900 forintokat meg attunk az téli quantumban, még 900 forintokat praetendálnak, melyre magukat obligatusoknak nem ismerjük.19

Die eodem. Kegyelmes Urunk ő Felsége az N. Városnak széllé parancsolattya olvastatik, melynek continentiája ez: hogy ez előtt 14 esztendőkkel, midőn az Török Császártól az Hatteserifet20 obtineal- tuk, akkori Fő Vezérnek és Effendinek21 való fizetésért, úgy mint a Vezér részirül 5000 oroszlányos tallérokat22 az Effendi részérül 500 hasonló tallérokért Maurocordatus,23 a Császár tolmácsa kezességet vállalt volt és követünk Bonyhádi János adós levelet adott volt ezen summa pénzrül interessével edgyütt; meg nem fizettük egy kevés summán kívül, mely az interestis alig adaequallya, melyrül panaszt tett ő Felsége előtt; azért parancsoltatik, hogy legalább egy holnap alatt ki szedgyük és oly kiszen tarcsuk, hogy mikor az ő Felsége solennis legatio ja, az Török Császárhoz meg fog indulni, az követ magával el vihesse és ott meg fizethesse. Mely dologról beszélgetvén és tudakozván, recognoscaltatott, hogy akkori követünk adott ugyan contractust, amint az után való leveleis Maurocordatusnak attestallya és hogy Palágyi Pál uram is referallya, hogy Erdélyor- szága ajándékon adván 1500 aranyakat, ő kegyelme vitte bé és azon adósságban fizette, de hogy interest ígértünk volna, senki nem recognoscallya, melyre nézve végeztetik, hogy az Felséges Udvarhoz fel kelljen küldeni: erre penig választatok Sárándi Dániel uram, mellé adjungálandó személlyel, úgymint Tholdi Pál urammal.24

19 A városnak Szabolcs vármegyében fekvő birtokai után követelték ezt az adót. Szabolcshoz tartoztak: Elep, Álomzug, Kösélyszeg, Ohat, Zám, Máta, Hegyes, Gut, Macs, Monostor, Szent-György, Parlag, Zelemér, részint örökös, részint zálogos puszták. Ellenben a város saját ősi határa, továbbá Ondód, Fegyvernek, Nagycsere Nagyerdő, Apafája, Bódogfalva, Ebes, Szepes, Pacz, Fancsika, Bánk, Haláp, Bihar Vármegyékhez számíttattak.

20 Hetteserif, helyesen Hattiserif, hatt V. zatt = irat, rovás török-, és sarif vagy e vokállal ejtve serif = tekintélyes, a próféta ivadéka jelentésű persa szónak összetételéből áll. E helyen = szultáni irat. Analógiája: hatti humajun = császári irat.

21 Efendi. Polgári állású tisztviselőket megillető czím. Ozmán török szó = úr. (Velics A. Magyarorsz. török kincstári defterek II. k. szómagyarázat és dr. Kunos I.: Ozmán—török nyelvkönyv.)

22 A nagysinki országgyűlés 1664-ben úgy rendelkezett, hogy az arany 4, öreg tallér 2, oroszlános tallér 1 írt 80 dénárban járjon. (Szilágyi S. Erdélyi országgyűl. emlékek XIII :52.) — E pénznemeket ugyanígy számították az Erdélyre 1688- ban felvetett hadi adók szétosztásánál is. (Alvinczi P. Okmánytára 11:264.)

23 Teljes nve a görögnek: Skerlett Maurocordatus Alexander.

24 E nagy esetet, mely sok nehéz fejtörést okozhatott annak idejében elöljáróinknak, más, jobb írással a Tanácsi Jegyzőkönyvbe is bevezették, még július 14- diki keltezéssel. A Napló írója amonnan egyeszerűen lemásolta. A görög származású Maurocordatos eme követeléséről Szűcs István is megemlékezik. (Deb- reczen Város Tört. 111:680.) Azóta előkerült források alapján részletesebben is szólhatunk ez ügyről. Mielőtt követeink a fényes portára, Drinápolyba indultak volna, Palágyit a tanács 1685. febr. 18-án az erdélyi országgyűlésre küldötte a körülöttünk forgó, bággyasztó dolgok megjelentésére s az ország segítsége kérésére (1685 évi Diárium). Gyárfás Pál ugyanakkor-a, portán lévő erdélyi kö154