A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A szabad királyi városi rangra emelt Debreczen életének első esztendeiből II. Közli: Radics Kálmán
fürert, Joannes Volffgangus Scherbellit, eorporalist, pro examine magok eleiben vitetvén (akik profósz kezében adattatván fogságban voltak), kívánták Bíró Uramtul is, hogy pro exaudiendo eorundem examine, küldgyön oda vagy két embert; ahová Király Mihály és Tholdi Pál Uraimék elmennek s minek utánna végben ment, refe- rállyák. hogy in omnibus tagatták az ellenek való vádat. Die 22. Papp Miklós Monori István Uraimék Váradra küldetnek Tejneczkihez, hogy a minémő 1000 cassai köböl búzát az ott való Annonariában kell administralni a Városnak, difficultás nélkül ac- ceptállya. Die 23. Megérkezvén eő kegyelmek, referállyák, hogy disponáltak s be fogja venni. Eodem. Pálffi Uram eő Nagysága Regimentibül Sigmondi Uram Companiájábul egy katonát, aki a vásárban egy szegény paraszt embert nagy görcsös bottal főben ütvén, igen megsebesített, megfognak s Commissarius Uram akarattyábul s hírével a Ráczok házában tészik, kit — a sebes embernek gyógyítására való pénzt fizetvén — Commissarius Uram eleresztett harmadnapra. Die 25. Sárándi Dániel és Lévai István Uraimék Cassára mennek, oly véggel, hogy a N. Camara számára obvenialandó dézmáért egy bizonyos summában megalakudgyanak13 s egyszersmind Tavernát Uramat eő nagyságát is,14 ha addig elérkezik, udvarollyák meg s a városhoz demereállyák. Die eodem. A reánk limitált 1000 köböl búzát Váradra almi- nistraltuk egészen. Die 30. Az hortobágyi hídnál erigaltatott egy ház és pincze alatta, a borárulás hogy annál alkalmatosabban lehessen.15 A bornak iczéje dénár 12. Égett bor 5. Pályinka is adatott a vámos kéziben árulásra. Tikos János és Katona János Uramék Inspectorságokban. 13 Nem sok idővel Várad visszafoglalása után úgy a kincstár, mint Benkovics Ágoston váradi megyés püspök érvényesítették tized-jogukat Debreczennel szemben. Benkovics szőlőskertjeinktől is dézmát követelt azon az alapon, hogy azok dézmás pusztákon feküsznek. (Szűcs István III: 673.) Később, amennyiben némely pusztáink Szabolcs vármegyéhez tartoztak, az egri püspök is tized fizetésére szorította Debreczent. A város időről-időre egyezségileg megállapított mennyiségben természetül, olykor pénzül rótta le ezt a kelletlen tartozását. 1695- ben a szepesi kamarával 900, a váradi püspökkel 40 kassai köböl árpában egyeztek meg. 1698-ban és 1700-ban 700 köböl árpa volt a kincstári dézma, de a tanács ezt is sokalta. 1699-ben a váradi püspök nem engedett alább 80 köböl árpánál. A XVIII. század elején az egri püspök dézmáját a macsi, hegyesi, oha- ti, szentgyörgyi és zeleméri pusztákért 300 írttal váltották meg. (Egykorú jegyzőkönyvek és 183. sz. okirat.) A tanács nyomtatáskor mindég deputátusok által szedette be gazdálkodó lakostársaitól a tizedet. 14 Más eseteknél Tavonat-nak írják. Báró Tavonat Lajos Albert, a kassai kamara újonnan kinevezett praefectusa. 15 A mai híres hortobágyi vendégfogadó telkén épült; körülbelől a mostani sze- kérállás helyén. 152
