A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában
A leánygimnázium megszervezésével szaporodott a látogatások száma. Az eddigi egyházi, városi felügyelet mellett az állami ellenőrzés is érvényesült.48 A téli hónapokban tett látogatásaik alkalmával mindig kiemelték az udvaron létesített korcsolyapálya jótékony hatását. Az alsó udvaron lévő pálya oly népszerű volt a leányok körében, hogy az óraközi szünetekben is mindig igénybe vették, ami nem kis gondot okozott a pontos órakezdéseknél.49 Az ellenőrzések elismerték a módszerekben történt változás. 1914-ben Marusek Pál miniszter biztos jelentésében .,nagy örömmel tapasztalta a tomatanításban a svéd gyakorlatok felkarolását, ezt szolgálta az idén beszerzett svéd tornaszer, a bordásfal is.50 Az iskola vezetése szívügyének tekintette a testgyakorlás fejlesztését. 1914. június 11-én tárgyalták a továbblépés lehetőségét. Felhívták a „tanári kar figyelmét arra, hogy a VKM. rendelete alapján a tanterv már évek óta a svéd tornát teszi az iskolában kötelezővé. (1907) ... Az iskola lépést akar tartani, s már néhány svéd tornaszert be is szerzett, de a tornatanárnő Maár Margit még a német tornarendszerben nőtt fel, s ezért óhajtandó volna, hogy svéd tornatanfolyamon vegyen részt.”0*1 A tanárnő a tanfolyamot 1914 nyarán elvégezte, melynek költségeihez az iskola 250 koronával járult.52 A tantestület részéről a kirándulások ügyében is tovább kívántak lépni, hiszen az „állami iskolákban ez már kötelezővé van téve.”53 A javaslatok megvalósítását azonban a háború megakadályozta. Az iskolát ugyan a katonaság nem vette igénybe, de más leányiskolákkal kellett osztozni az épületen. 1916-ban a tornatermet a Sepsi- szentgyörgyről menekült Állami Tanítóképző Intézet számára rendezték be, majd a polgári leányiskola nyert itt elhelyezést.54 A testnevelés oktatása ilyen körülmények között szünetelt. Dóczy Imre középiskolai felügyelő így jellemezte az állapotokat: „most már minden zeg-zug meg van rakva osztályokkal, vagy taneszközökkel.. . A testi nevelés szenved a legtöbbet, csak ősszel és tavasszal az udvaron tornázhatnak a növendékek.”55 1920-tól ugyan enyhült valamit a zsúfoltság, de a tornaterem kicsinek bizonyult ekkora intézménynek. A háborút követően nagy feladat hárult a testnevelésre. A háború borzalmai, a nélkülözések nagyon megviselték a tanulókat. Ezt támasztották alá Ady Lajos tankerületi főigazgató észrevételei is. „A hiányos táplálkozás, ruházkodás, a fogyatékos higénia, s a nyári üdülések hiánya miatt a test gyengébb, a szervezet ellenállóképessége, munkabírása kisebb. Itt fokozottabb teendő vár ... az iskolai tornatanításra, . . . hogy 48 Uo. 2/11 2/112 Az iskolában gyakran megjelent Marusek Pál miniszteri biztos, Géresi Kálmán a debreceni tankerület királyi főigazgatója, Dóczy Imre középiskolai felügyelő. 49 TtREL. I. 1. o. 15. 1909 febr. 9. értekezlet. Uo. I. 120. d. 2. 1914. febr. 14. közgyűlés 50 TtREL. I. 120. d. 2. 1914. május 6. látogatás jegyzőkönyve 51 Uo. 2/112. VKM. 1907-ben a 110065 sz. rendeletében tette kötelezővé a svéd tornát. 52 Uo. 3/3. 53 Uo. 2/94. 54 Debreceni Ref. Felső Leányiskola és Leánygimnázium s a vele kapcsolatos Internátus Értesítője 1916/17. 17. old. 55 TtREL. I. 120. d. 6. 1919. febr. 26. látogatás jegyzőkönyve. 107
