A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Dóczy leányközépiskolában

a további satnyulást meggátoljuk.”56 Az itt tapasztaltak nem voltak egyediek. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés merőben új feladatok megoldása elé állította az országot. A testnevelést, a testnevelés oktatását is igyekezte új alapokra helyezni. Megszervezték a VKM. Test- nevelési Ügyosztályát, s átszervezték az Országos Testnevelési Tanácsot.57 Az új elképzeléseket az 1921. 53. tc.-ben foglalták össze.58 A törvény kimondta, hogy az állam mindennemű iskolában gondoskodik mindkét nembéli tanulóifjúság rendszeres testneveléséről.

A VKM. 1992-től szinte évenként megismételte az egyházi főhatóságoknak azon véleményét, miszerint a „különböző fokú leányiskolák egy épületben való összezsufolása.. . pedagógiai, didaktikai, sőt egészségi szempontokból súlyosan kifogásolható. . ,”39 60 61 62 A tornaterem szűk öltözőjében egy-egy szünetben közel 100 gyermek öltözött. A rend fenntartására 1923-tól a tanárikar a „7—8. osztály növendékeit. .. naponként váltással, óraközi felügyelettel bízta meg.”80 A tanárnő a bővítést a tornaterem melletti kamra átadásával szerette volna elérni, mely az internátus kezelésében volt. Erre az adott körülmények között nem volt lehetőség.81 Több évig tartó gyűjtés után végül az 1920-as évek végén kezdték el az iskola bővítési munkálatait. Az új tornatermet 1929. január 7-én adták át „amely a legmodernebb eszközökkel és játékszerekkel volt felszerelve. Ügy a tornaterem, mint a mosdóval ellátott öltözőhelyiség minden tekintetben megfelel a higénia követelményeknek.”52

Az 1920-as években az iskolában a helyhiányt két-két osztály összevonásával63 64 * ,,a két alsó osztály testgyakorlati óráinak heti 3-ról heti 2-re való csökkentésével“ voltak kénytelenek megoldani. Ezen lépéseket az is indokolttá tette, hogy VKM. 1Ö2637/1923. számú rendeletében a tornát a 7—8. osztályban kötelezővé tette az állami intézetekben, az egyházi főhatóságokat is hasonló intézkedésre kérte fel. A tantestület ezen kérésnek örömmel eleget tett.63 A látogatások alkalmával általában elégedetten távoztak a felügyelők. Megállapították, „hogy a testi nevelés kellő rendben és kellő fegyelemmel folyt, bár természetesen elég szelíd, nőies és nem a legedzőbb gyakorlatokkal.”68 Az órákon Maár Margit továbbképzése után a svéd tornarendszer elemeit alkalmazták. Ritmikus szabad- gyakorlatokat végeztek zenekísérettel, az atlétika elemeit is gyakorolták. A nehéz anyagi helyzet ellenére igyekeztek beszerezni újabb tomaesz56 Uo. 7. 1920. jún. 12. látogatás jegyzőkönyve.

57 Földes-Kun-Kutassi: lm. 262. old. Bohn Ferenc: A testnevelés története Bp. 1942. 266. old.

58 Az 1921. 53. te. végrehajtási utasítását 1924-ben kezdik kiadni. A sort a 9000/1924 sz. rendelet nyitja.

59 VKM. 85401/1922 sí. leirata .TtREL. I. 120. d. 9. 1924. ápr.l. jegyzőkönyv.

60 Uo. 9/110.

61 Uo. I. 120. b/32. „A kamarát nem tudjuk elhelyezni. A növendékek nagyrészt terményben fizetnek és fontos gazdasági érdekj hogy a termények célszerűen legyenek elhelyezve.”

62 TtREL. I. 1. o. 15. Az új tornateremnek és a hozzátartozó helyiségnek felszerelési költsége 16035,5 pengő volt.

63 Uo. „A zsúfoltság miatt az énekórákat is összevonták.”

64 Uo. 1924. febr. 19. jegyzőkönyv. I. 120. d. 9/3.

66 TtREL. I. 120. d. 8. 1923. febr. 21. jegyzőkönyv.

108