A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben
„...a Csapó-Vár utcák szegletén lévő 14—18. sz. telkekre” helyezte. 1551 április végén Csepke Tamás a magisztrátus előtt két ízben is letartotta és tiltotta a vele perben álló Nagy Ambrusnak a kastély árka melletti (penes Castelli fossam) illetve második alkalommal a kastély melletti (prope Castellum) Csapó ultcai házának eladását és vételét.18 Az eddig előadottak alapján az ún. régi kúria vagy kastély helyére vonatkozóan a következőket foglalhatjuk össze. A minden bizonnyal 1270-ben már álló földesúri udvarházat a település egyik első temploma közelében kell keresni. Az udvarházat véleményem szerint már 1290— 1310 között megerősítették, — árokkal és palánkkal vették körül. Az is bizonyos, hogy a Csapó utca 1845. évi házszámozása után a 14, 16 és 18. számot kapott házak telkein állott, tehát az utca északi oldalán. Szemben az utca déli oldalán az 1322-ben alapított ferences kolostor és temploma épületével, melyet teljes bizonyossággal helyezhetünk a későbbi belső ispotály majd a városi istállók Csapó u. 13. sz. alatti telkére. A kúria telkén nemcsak a megerősített földesúri udvarház állott, hanem gazdasági épületek, szérűskert, istállók és Debreceni Dózsa idejétől a közvetlen katonai kiséret szállása is. Az ismertetett adatokból kitűnik, hogy a palánkon a Csapó utca szomszédos telkére néző kapu volt, bizonyára ugyanilyen kapu nyílott nyugat felé is. Feltételezhető volt, hogy XVI. század hatvanas évei közepéig fennálló kastélyhoz tartozó épületek illetve a palánk nyugati oldalának maradványait a Kálvin téri szanált házak területén 1980 tavaszán végzett régészeti kutatással talán fellelhetjük. A 70 m hosszú, északkelet-délnyugat tájolású enyhén hajló 170 cm széles kutatóárokban 2 — 2,4 m mélységből még XVIII. századi lelet sem került elő. Ez két dolgot bizonyít. Először, hogy a korunkban szanált házak építésekor az alapárok illetve a pincetömb kiemelésével a XVII—XVIII. századi réteget jóformán eltüntették, másrészt, hogy a XVII. század utáni feltöltődés jóval nagyobb mint gondoltuk. A Déri Múzeum nagy várakozással figyelte 1936- ban a Csapó és Vár utca sarkán épített úgynevezett Wiener bérház alapozási munkáit- A földmunkák során semmi nem került elő, mely fal- vagy palánkmaradványokra utalt volna és olyan lelet sem, melyet a XIV. századra lehetne keltezni. Viszont annál szebb XV—XVII. századi tárgyi emlékanyag — elsősorban kerámia — jutott be a múzeumba innen, a középkori kastély közveitlen környékéről.19 11. Debreceni Dózsa életútját és tevékenységeit végig kisérve kitűnik, hogy az 1312 utáni években többnyire Debrecenben tartózkodott. Nagyívű életpályáiya — már nem mint a király hadvezéréé — 1317. évben kezdődött, szinte a debreceni csatára egy évvel. Barsa nembeli Kopasz nádor lázadásának leverése után Dózsa kapta feladatul egykori tartományában a rend helyreállítását. A feladatokat Debrecenből irányította, június 21-én 18 Zoltai Lajos: Castellum de Debröcön = Debreceni Üjság 1934. március 25-i vasárnapi száma. — Zoltai Lajos: Debrecen helyrajzi története, szövegrész és táblák. A Déri Múzeum Általános Történelmi Dokumentációs Gyűjteményében, a 101—102., illetve a jegyzetek a 229. kéziratoldalon. 19 Módy: A Szent András templom, i. m. 4—5. 47
