A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)
Balogh István tiszteletére - Módy György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben
mint a királyi személyes bíróság helyettese (vice regie mayestatis persone iudex) itt ad ki oklevelet. Júliustól bihari és szabolcsi ispán, valamint Szatmár, Szolnok és Kraszna megyékben a király személyét képviselő bíró. Ilyen minőségben tartott bírói gyűlést augus2jtus 19-én Debrecenben. 1318 nyár elején erdélyi vajda lett. Az országos méltóságokat elnyert Dózsa nyilván ezekben az években megnagyobbíttatta, erődítette a kúriát, ahol tevékenységének java részét végezte. 1318 decemberében itt ítélkezett albíráival együtt minit Szolnok megye ispánja. 1319. év első felében verte le Erdélyben a Mojsfia Mojs, a Kán László fiai és a korábban kegyelmet kapott Borsa Kopasz lázadását. Ennek az évnek nagy részét Erdélyben kellett töltse, egyetlen adat sincs debreceni tartózkodására s itt végzett törvénykezési tevékenységére. Erre vonatkozóan csak 1320 áprilisából van adatunk. Május első napjában a király és az udvari kiséret Debrecenben tartózkodott, Károly Róbert itt adott ki okleveleket. Dózsa együtt maradt a távozó királyi udvarral, de 1321 első négy hónapját kastélyában töltötte, számos itt kiadott oklevél bizonyítja ezt. Ez év november végén vagy december elején Károly Róbert a töretlen hűségű Dózisát nádorává tette. 1322 január közepétől hónapokon át itt tartja nádori székét, itt ítélkezik, amint azt számos oklevél tanúsítja. Négy fia Jakab, Pál s az 1322-ben a nádor halála után még gyermekkorban lévő András és Dózsa, valamint férjhezmeneteléig Klára nevű leánya is a kastélyban laktak. II. András 1328 előtt, II. Dózsa 1338 előtt fiatalon elhunytak. A kúria urai Jakab és Pál lettek. Ott is laktak, Jakab felesége 1326 tavaszán itt keltezi levelét rokonához Kállay Iván mesterhez egy hatalmaskodási ügyben. 1325 október 11—15 között a király Debrecenben tartózkodott, nyilván kíséretével együtt a kastélyban szállt meg. Jakab és Pál 1325 első hónapjaitól viselték a szabolcsmegyei ispáni tisztet. Ténylegesen Jakab az, aki ebből a tisztéből fakadó kötelességeit 1326— 1329 között ellátta, de nem ismerünk Debrecenben keltezett oklevelét, majd csak 1330-tól kezdve. Egy 1332 őszén feltehetően Debrecenben kelt oklevelükből úgy tűnik, hogy külön-külön tartottak szabolcsi alispánt. Debrecen mezővárosi fejlődése az ő földesúraságuk alatt rohamosan tovább lépett, 1332-ben Károly Róbert, amikor árumegállító jogot adományoz Nyírbátornak ennek tudomásulvételére utasítja Debrecen bíráit, esküdtjeit, hospeseit és kereskedőit. Nagy Lajos király a Dózsa-fiak alatt is felkereste a várost, 1347. november 18-án itt adott ki oklevelet. Ugyan ebben az évben a király Jakabot összes jobbágyaival együtt kivette minden bíróság hatásköre alól s végül Jakab és Pál — feltehetően életük utolsó évében — kérték a királyt az 1361. évi privilégium kiadására, amellyel Debrecen jogilag is a mezővárosok közé került. Jakab két fiáról tudunk, az 1343 előtt fiatalon elhalt Lászlóról és Istvánról. Pálnak három fia és két leánya volt, de Miklós nevű fia fiatalon 1343 előtt meghalt, a hosszú életű Gergelynek nem voltak utódai. A család nádori ágának folytatói Jakab fia István és Pál fia László lettek. Adataink szerint mindketten Debrecenben éltek az ősi kúriában. Istvánt 1389-ben említik utoljára, utódairól nem tudunk. III. László 1364 előtt hunyt el, két fia volt János és Miklós. Utóbbit 1364-ben említik utoljára, Jánost pedig 1380-ban. Az ő fia az 1366-ban született László, kinek 1404 évi halálával a Debreceni család fiúágon kihalt.20 Mária 20 Módy: A Szent András templom, i. m. 64., 78., 81—86. — Módy: A falutól a mezővárosig, i. m. 113—129. passim. 48
