A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Hajdú és Bihar megyék községi iratanyagának és irattárainak helyzetéhez az 1944-1950 közötti időszakban

megbízott községi iktató irattáros, továbbá a községi képviselőtestület által kinevezett 2 bizottsági tag. A község 1935, 1936, 1937 évi iratait selejtezik, amelyeknek 10 éves őrzési ideje lejárt. Nevezett alispáni rendelet kimondja, hogy selejtezni kell az 1867 évtől 1937 évig terjedő időszakban keletkezett iratokat. Az 1867 év előtti időből származó iratok kiselejtezése tilos! A selejtezés végrehajtására a közigazgatás minden ágában jártassággal bíró községi alkalmazottat kell kijelölni.66 67 Továbbra is hiányosságokat tárnak fel a hivatalvizsgálatok. Balmazújváros esetében például 1949. évben sok az elintézetlen ügydarab, az anyakönyvi iratok 1927-től 1944-ig rendezetlenek. A községet, mint jogi személyt érdeklő szerződéseket, kötvényeket és egyéb okmányokat nem együtt őrzik és róluk jegyzék nincs.76 Dancsházán 1949. június 21-én megállapítják, hogy nincs zárható szekrény, nincs megfelelő íróasztal, a képviselőtestületi jegyzőkönyvek vezetése szabálytalan.68 A Belügyi Ellenőrző Csoportok a közigazgatási ellenőrző vizsgálatok során mulasztásokat állapítottak meg. Egyes községek jegyzői hivatalában nincs zárható szekrény, a községi elöjáróságok nagy része nem vezet anyagszámadást. A járási főjegyzők a községben tartott hivatalvizsgálatokra vonatkozó hiányjegyzékeket sok esetben egyáltalán nem vagy csak 3—4 hónap múlva küldik meg az érdekelt közösségeknek. Ezeknek az észrevételeknek az időpontja már 1950. május 4.69

Ekkorra már kialakulóban vannak a hamarosan életbe lépő tanács- rendszer körvonalai. Előzőleg megfogalmazták a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt, majd megalkották az 1950. évi I. törvényt, mely a helyi tanácsokról rendelkezett. Ismeretes, hogy a megszerveződő tanácsrendszer funkcionálásának különböző következményei lettek. Elbizonytalanodtak a helyi apparátusok és magában az iratkezelésben is voltak zavaró tényezők. Az 1949. októberétől 1951. decemberéig érvényben levő közigazgatási számrendszer a gyakorlatban nem vált be. Ez ugyanis összevegyítette a tanácsi ügykezelés során keletkezett ügyiratokat és a tanácsi ügykezelést megelőző időből származó ügyiratokat. Ezután a csoportszámos iratkezelési rendszer következett, de ez sem felelt meg az igényeknek. Komoly /hiányosságok mutatkoztak az iratkezelés rendjében. Jelentkeztek helytelen, szektás nézetek, amelyek az iratok gondos megőrzését bürokratikus megnyilvánulásnak tartották.70 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár jogelődje, a Debreceni Állami Levéltár 1952-ben kezdte meg a községi iratok begyűjtését. Szóltunk már a községi iratanyagok hiányosságainak okairól, amelyek a begyűjtés után érzékelhetők voltak.71 Azt is hozzá kell tennünk az iratpusztulás okaihoz, amit az egyik neves országos levéltári szakember megállapított. Észrevétele szerint ugyanis a községi tanácsi adminisztrátorok nem nyúlnak

66 HBML. XXII. 639/b. 6. cs. 711/1948. 1948. márc. 26.

67 HBML. XXII. 605/b. 12. cs. 77/1949., 1949. június 18.

68 HBML. XXII. 616/a. 2. d. 10/1949., 15/1949. kgy. szám., 1949. jún. 21.

69 HBML. XXIII. 644/b. 3. cs. 5206—23/1950. I. 1950. május 4.

70 Komoróczy Gy.: A tanácsi iratkezelés levéltári problémái. L. Sz. 1963/4. 60—61.

old., Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon.

(1945—1960) Bp. 1962. 154. old.

71 Ujlaky Zoltán: A községi iratok rendezése a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban.

L. Sz. 1984/1—3. 117. old.

175