A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 19. 1992 (Debrecen, 1992)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Hajdú és Bihar megyék községi iratanyagának és irattárainak helyzetéhez az 1944-1950 közötti időszakban

В. М. sz. rendeletek intézkedtek. A Vármegyei Ügyviteli Szabályzat pedig arról rendelkezett, hogy az iktató-, mutató-, munka- és postakönyveket, az összes nyilvántartásokat az ezekre vonatkozó jegyzékeket és a magánmunkálati sorkönyvet is ellenőrizzék a felügyeleti szerv képviselői. Azt is meg kellett vizsgálni az ellenőrzés során, hogy az ügykezelést a községi ügyviteli szabályzat rendelkezéseinek megfelelően végzik-e? Az irodafelszerelési leltárt a képviselőtestületeknek évről- évre hitelesíteni kellett.6 Berettyószentmárton községben Bihar megyében Dr. Fényes György főszolgabíró tartott hivatalvizsgálatot 1940. december 28-án. Több hiányosságot észlelt. „A hiány vagy szabálytalanság megnevezése” című rovatba bekerült az a megjegyzés, hogy az ügyiratok sok esetben késedelmesen lettek elintézve. „Nem voltak feltalálhatok a 841, 840, 1225, 1035, 1049, 988/1940. számú ügyiratok.” Nem volt kivezetve több rovat á közigazgatási iktatókönyvben. A vezetőjegyző védekezésében a hiányosságokat a községi alkalmazottak csekély számával, és egyesek eltávozásával magyarázta.7 A szakirodalomban községi főispáni ellenőrzésekről is olvashatunk. Ezek alkalmával megnézték azt, hogy nincsenek-e restanciák, elveszett akták, nem tapasztalható-e nagyfokú hanyagság?8 Ellenőrizte a községek ügyvitelét, pénz- és vagyonkezelését a főszolgabíró is,9 mint erről fentiekben szóltunk. Az ügyviteli szabálytalanságok és a mostoha irattári helyzet azonban továbbra sem javult számottevően.

A már említett Magyary Zoltán megbízta Alsó László volt erdélyi (Szolnok-Doboka megyei) árvaszéki h. elnököt a községszervezés kérdésének racionális kidolgozásával. Alsó László műve: „A községszervezés alapelvei. A községek szervezeti beosztásának racionális rendszerezése” meg is jelent 1935-ben Budapesten. A szerző ebben összefoglaló képet rajzolt a községekről. Tervezetében az átalakításról szólva kívánatosnak tartotta, hogy az igazgatásban és a háztartásban amiatt zökkenők ne adódjanak. Nem sokkal ezután 1941-ben felvetődött a közigazgatás átszervezésének programja, de ez is papíron maradt. Csak a tanyai igazgatás rendezéséről szóló 1944.: 2 te., s még a bejelentés évében vármegyei, városi és községi állások betöltésének átmeneti szabályozása született meg.10 A háborús időkben a kisebb helyeken a régi községi jegyző legtöbbször hivatalában maradt. Inkább a bíró személyében történt változás. Sok községben a helyi nyilas vezető vagy egyik vezető párttag vette át a régi bíró helyét.11 Mivel a háborús közigazgatási feladatok megnövekedtek, több községben új állásokat szerveztek. Józsa községben 1939. október 31-én országmozgósítási (OM) díjnoki állást, majd 1942. július 1-jén közellátási írnoki állást rendszeresítettek.12

6 Csatäry Béla: Hivatalvizsgálat. In: A mai magyar község. (Szerk.: Mártonffy Károly.) Bp. 1938. 23., 25. old.

7 HBML IV. B. 404/a. 514. d. 7494/1941., 1940. dec. 28.

8 Preszly Elemér: A főispán és a község: In. A mai magyar község, i. m. 149— 150. old.

9 Barcsay Ákos: A főszolgabíró jogállása és hatásköre, uo. 181. old.

10 Csizmadia A.: A magyar közigazgatás '... i. m. 480,, 483., 484., 505. old.

11 Uo.: 515—516. old.

12 Komoróczy György: Józsa község közigazgatásának története 1872—1950. között. In: Józsa nagyközség 100 éve. 1872—1972. (Szerk.: Szűcs Ernő.) Debrecen. 1972. 54. old.

166