A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
igazgatótanácsi tag véleménye szerint: „tanárképző intézetünknek nélkülözhetetlen része.”* A gyakorló középiskolának elsőrendű célja szerinte nem a közönség szükségleteinek kielégítése, hanem a tanárképzés szolgálata. E véleményét a Fazekas Mihály reáliskola gyakorló középiskolává való átszervezése kapcsán juttatta kifejezésre s fenntartotta, hogy „gyakorló középiskola céljait csak egy teljesen újból és ennek a célnak szem- meltartásával létesített intézet képes szolgálni.”4 5 A közbejött gazdasági válság, az anyagi feltételek hiánya azonban még jó ideig akadálya volt az önálló intézmény megteremtésének, emiatt a tanárképzés 1925-ben kialakított rendszere 1936-ig tovább élt. Több, mint egy évtizedes munkálkodás után Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szily Kálmán államtitkár és Kőrösy László miniszteri tanácsos, helyben Pap Károly és Szabó Dezső professzorok teremtették meg a feltételeket a gyakorló gimnázium létrejöttéhez. 1936. szeptember 22-én a Simonyi út 12. szám alatti Stégmüller villában kialakított iskola Jausz Béla megbízott igazgató vezetésével készen állt a nyitásra. Az ünnepélyes tanévnyitón Pap Károly a tanárképző intézet elnöke hangsúlyozta: „Olyan intézetet igyekszünk teremteni e falak között, amely a törvénycikk definícióját, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa, és a felsőbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képesítse: a legteljesebb mértékben betöltse. Olyan iskolát, amely a mindennapi élet túlzó vagy zavaros áramlatait kizárva eredményeiben és hatásában úgynevezett gyakorló, hanem amint régebbi pesti elődjét a köztudat nevezte, valóban mintagimnáziummá legyen.”6 S a mintagimnázium megvalósításához Jausz Béla igazgató tanévnyitó beszédében tettrehívó szép ideált állított a tanárok és diákok elé: „ .. . aki önmarcangoló, tépő erővel kutat és keres, akiben harcol a világ és az én, aki nem szikkadt erővel percipiálja kényelmesen a meglevőt, hanem akiben a ráható külső benyomások szikrát vetnek az acélosan rugalmas tettre és alkotásra ter- mettségre ... az a pozitív ember, az alkotó ember az én ideálom.”7 Nyolc évi gyakorlógimnáziumi tevékenysége — mint a későbbiekben látni fogjuk — ezen ideál megteremtésére irányult. Épület és felszerelés Az iskola ideiglenes épületben, a nagyerdei Stégmüller villában kapott otthont. A bérleményt Paczó Márton műszaki tanácsos tervei alapján alakították át iskola céljaira. A VKM anyagi támogatásával és a Tanárképző Intézet elnökségének gondoskodása folytán egészséges tantermekben, praktikus padokkal, asztalokkal, táblákkal, pedagógiai szempontból hasznosítható képekkel felszerelve kezdődhetett meg a munka. A tantermeken kívül igazgatói iroda, irattár, tanári szoba, fogadószoba, mosdóhe4 HBML. VIII. 5/1. A Tanárképző Intézet jegyzőkönyve 1928. márc. 15. 5 Uo. 6 Debreczen. 1936. szeptember 23. A Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának ünnepélyes megnyitása címen. 7 Bajkő Mátyás: Jausz Béla élete és pedagógiai munkássága. In: Jausz Béla emlékkötet. (Szerk.: Bajkó Mátyás) Db. 1976. 12. old. 124
