A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a Debreceni Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának történetéhez (1936-1949)
lyiségek, továbbá a gyakorló tanárok részére berendezett különszoba, ifjúsági és tanári könyvtár, olvasóhelyiség, szertárak és raktárak biztosították a tanításhoz szükséges feltételeket. Az 550 négyzetméteres előkerttel és 880 négyzetméteres udvarral körülhatárolt épület kizárólag a gyakorló- gimnázium céljait szolgálta.8 Az intézet könyvtári és szertári anyaga évről évre gyarapodott. A költségvetésben vásárlásra biztosított fedezeten kívül intézmények és magánosok adományaikkal egyaránt hozzájárultak a könyvtári állomány fejlesztéséhez, a szertárak gyarapodásához. A tanári könyvtár alapját a Tanárképző Intézet 426 műből álló letétje képezte. Az első tanév végén az iskola felszerelését 9552 Pengőben állapították meg, az 1943/44-es tanévben a felszerelés értéke már 64 831 Pengőre emelkedett.9 A VKM a tanárok önképzéséhez a tanári könyvtár számára folyamatosan gondoskodott a folyóiratok előfizetéséről. 1944-évben pl. 32 folyóiratot tartott fontosnak az intézményben: Atheneum, Állattani Közlemények, Botanika, Családi Kör, Egészség, Egyetemes Philológiai Közlöny, Egység, Ethnográfia, Forrás, Földrajzi Közlemények, Hitel, Irodalomtörténet, Külügyi Szemle, Láthatár, Magyar Kémiai Folyóirat, Magyar Nyelv, Magyarosan, Magyar Pedagógia, Magyar Pszichológiai Szemle, Magyar Zenei Szemle, Matematikai és Fizikai Lapok, Nevelésügyi Szemle, Nép és Nyelv, Néptanítók Lapja, Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, Századok, Szellem és Élet, Társadalomtudomány, Természettudományi Közlöny, Testnevelés, Uj Magyar Muzeum, Vigilia.10 11 A címjegyzékből látható, hogy bőséges választék állt rendelkezésre, különösen ha hozzátesszük, hogy ezen túlmenően még az iskola is vásárolt folyóiratokat. Az alacsony tanulói létszámmal induló intézmény a jól felszerelt és kellemes környezetben lévő épületet csak ideiglenes otthonnak tekintette. Már 1938-ban összeállította a tanári kar egy felépítendő új gyakorlógimnázium épületének tervét, de ennek megvalósítására a háborús viszonyok következtében sohasem került sor. Az iskola folyamatos benépesülésével szükség lett volna a további fejlesztésre. Már 1940-ben megállapította a tanári testület, hogy az intézmény az iskolaépület hiánya miatt a legbizonytalanabb jövő előtt áll. Az épületben nincsenek előadótermek, hiányzik a tornaterem, nincs egyetlen nagyobb helyiség, ahol ünnepélyek alkalmával a növendékeket és szülőket fogadhatnák. Nincs pl. az épületben a szülői értekezletek megtartására szolgáló helyiség. A szertárak állományának gyarapodásával is elhelyezési gondok merültek fel. Legnagyobb problémát a tanteremhiány okozta, s félő volt, hogy fejlesztés hiányában kénytelen lesz az intézmény megelégedni a négyosztályos középiskolával. Az építkezés érdekében a tanári kar mozgalmat indított a sajtó útján, s az ügy érdekében a szülők támogatását is kérte, mindezek ellenére fedezet hiányában csak belső átalakításokra kerülhetett sor.11 Az 1943 nyarán elvégzett munkálatok biztosították az iskola teljessé fejlődésének lehetőségét olymódon, hogy 1943 őszén megnyílhatott a nyolcadik osztály is, s így a továbbiakban mint teljes és egységes iskola végezhette feladatát. 8 A Debreceni M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának Értesítője az 1937/38. iskolai évről. Közzétette: Dr. Jausz Béla mb. igazgató Db. 1938. 44. old. (Továbbiakban: Gyak. Gimn. Értesítő.) 9 Gyak. Gimn. Értesítő 1936/37. — 37. old. és 1943/44. — 47. old. 10 HBML. VIII. 53/b. 1. — 123/1944—45. 11 Gyak. Gimn. Értesítő 1940/41. — 28. old. és HBML. VIII. 53/b. 1. — 86/1944. 125
