A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929
jére. Elkalauzolták a lordot a Hortobágyra és a nyírábrányi határszakaszra, ahol a románok géppuskákat állítottak fel a szemle idejére.16 17 18 Ezek az események alakították a Hajdú vármegyei közhangulatot is, erősítették a revízió gondolatát. A trianoni békeszerződés revíziója érdekében megindult mozgalomhoz való csatlakozást a Magyar Revíziós Liga kérésére Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1928. december 15-én tartott közgyűlésén megerősítette. Véghatározata szerint „hazánk szétdarabolását mondotta ki a ránk erőszakolt trianoni békeszerződés, mely a történelem legnagyobb igazságtalansága. Ennek a békeszerződésnek a revízióját szükségesnek és elkerülhetetlennek tartjuk, s a legnagyobb lelkesedéssel egyhangúlag csatlakozunk a békeszerződés revíziója érdekében megindított mozgalomhoz.” A közgyűlés felhívással fordult a kormányhoz a békeszerződés revíziója érdekében szükséges intézkedések megtétele végett.17 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága a vármegyei önkormányzati jogok védelmében a kormány rendeletével szembe is fordult. A belügyminiszter elrendelte, hogy 1925. évi háztartási pótköltségvetést kell készíteni a nyilvános betegápolás és gyermekgondozás költségeinek fedezésére. A törvényhatósági bizottság 1925. november 5-i határozatában kimondta, hogy a pótköltségvetést nem fogadja el, sőt tiltakozott a 4100/1925. M. E. sz. kormányrendelet és az azt végrehajtó pénzügyminiszteri és belügyminiszteri rendelet ellen, „mert e rendeletek törvényessége és végrehajthatósága tekintetében aggályai vannak, azokat végre nem hajtja.” Tiltakozott az ellen is, hogy az 1926. évi költségvetésbe beállítsák a vármegyére kivetett hozzájárulás második részét, mert a betegápolás és gyermekgondozás ügyét állami feladatnak tartotta. A sérelmes rendeletek miatt panasszal fordult a közigazgatási bírósághoz. Az indoklásban kifejtették, hogy az 1924. évi IV. te. alapján a kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a betegápolási költségeket a megyei önkormányzatra hárítsa át. A törvényhatóságok joga az 1886: XXI. te. 3. §. értelmében, hogy megállapítsák a költségvetésüket. A kormány fenti intézkedése „nem egyéb, mint az önkormányzat szabad rendelkezési jogának hatályon kívül helyezése, nem egyéb, mint egy rendszeresített és törvényhatóságokra kivetett újabb adónem, melynek rendszeresítésére az 1924. évi törvénycikk a kormánynak felhatalmazást nem ad, a megyei önkormányzatnak kötelessége a jogait érintő ezen kormányi intézkedés ellen tiltakozni és annak végrehajtását megtagadni.”18 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1927. február 26-i közgyűlésén tárgyalt a pénzügyminiszternek az egyes adók és illetékek mérsékléséről, valamint a helyhatóságok háztartásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatáról. A törvényhatósági bizottság véghatározatában megállapította, hogy a törvényhatóságok alkotmányos jogait megsemmisítené az említett javaslat, ha törvényerőre emelkednék. A törvényjavaslat III. fejezetében foglalt intézkedések felett megdöbbenését fejezte ki és azzal szemben a leghatározottabban tiltakozott. A javaslat ellen feliratot intézett a kormányhoz és az országgyűléshez. A III. fejezet a belügyminiszter és a pénzügyminiszter jogkörét részletezte a vármegyei költségvetés mó16 Debreczen, 1928. május 23. 17 HBML. IV. B. 902/a. 27. 666/1928. kgy. 18 HBML. IV. B. 902/a. 24. 544/1925. kgy. 89
