A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929

dosításával, jóváhagyásának megtagadásával kapcsolatban. A zárszámadásokat a pénzügyminiszterhez kellene felterjeszteni. Ezután a felülvizsgálatról, a számadási felelősségről, a vármegye háztartásának ellenőrzéséről volt szó.19 Az állandó választmány határozati javaslata szerint a sérelmezett paragrafusokat módosítva terjesztették a képviselőház elé a törvény- javaslatot, és azt a Ház el is fogadta, a törvényhatóság mégis felírt az ön- kormányzat jogainak védelmére.

Néhányszor tárgyalt a Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság a törvényhatóságok újjászervezéséről, illetve a vármegyei közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslatokról. Rakovszky Iván belügyminiszter 1923- ban készítette el a közigazgatási reform javaslatát. Ebben szerepelt a törvényhatósági bizottság tagjai között a Vitézi Szék megyei kapitánya. 1923 decemberében a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről is készített törvényjavaslatot.

1924 decemberében ismét benyújtotta a törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatát, melyet a nemzetgyűlési bizottságok visszaadhattak előzőleg. Űjból elrendelték a közigazgatási bizottsághoz utalását, a javaslat további sorsáról azonban nincs említés az országgyűlésen. Bizonyára a választójogi törvényjavaslatot várták, azután pedig az 1929. évi reformig nem tárgyalták.20

Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1925. március 28-án kelt véghatározatában javasolta a belügyminiszternek, hogy a közigazgatási reformmal kapcsolatban legalább a Vitézi Szék kapitánya a törvényhatósági bizottságban tagsági jogot kapjon, ,,a legénységi állományba tartozó vitézek pedig a lakhelyük szerint illetékes képviselőtestületekben nyerjenek megfelelő aránylagos képviseletet. Indokolja ezt a vitézekkel szembeni hála, továbbá a közérdek is, mert kívánatos, hogy a vitézek a közélet irányításában is aktív részt vehessenek, mert a vitézi rendhez tartozók hazánk legjobb fiai közül választattak ki, — akik nemcsak a harctereken, hanem a forradalmak alatt is megállták helyüket és bebizonyították, hogy reájuk a haza minden körülmények között számíthat.”21 Ezzel a javaslattal Szatmár-Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék határozatához csatlakozott Hajdú vármegye, bár Szatmár- Ugocsa és Bereg vármegye a járási hadnagyok tagsági jogát is javasolta. Ezzel túlmentek a korábbi tervezeten, mely a vitézek községi képviselő- testületi tagságáról nem szólt.

Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1925. szeptember 28-i határozatában a törvényhatósági bizottságok újjászervezése tárgyában készített törvényjavaslatra vonatkozóan megállapította, hogy „a törvény- hatóságok átalakítását főleg a javaslat szerinti módon veszélyesnek tartja, elhatározza, hogy ... felír a m.kir.Miniszterelnök Űrhöz és a nemzetgyűléshez a törvényjavaslat mostani formában való beterjesztése ellen és ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása előtt a vármegyék meghallgatása érdekében.”22

19 HBML. IV. B. 902/a. 26. 20/1927. kgy.

20 Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanács- rendszer létrejöttéig. Bp. 1976. 359, 364, 366. old.

21 HBML. IV. B. 902/a. 24. 56/1925. kgy.

22 HBML. IV. B. 902/a. 24. 436/1925. kgy.

90