A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929
mert ősi tradíciós intézményről van szó. Éppen ezért csak kisebb és legsürgősebb szükségre kiterjedő javaslatot kíván beterjeszteni. Ezzel az a célja, hogy a közigazgatás jó, olcsó és gyors legyen. A törvényhatóságok megújítását a tradíciók fenntartása mellett tervezi. Megmarad a viriliz- mus és a választási rendszer. Ezen kívül új kategóriát iktat be, az érdek- képviseletek választás útján való reprezentálását. Az utóbbiak azonban nem lehetnek többen, mint az előbb említett kategóriák bármelyikének tagjai. A kinevezett tagokat nem kívánja rendszeresíteni, csupán az egyes hivatali méltóságokat akarja bevonni. Fenn akarja tartani az örökös tagságot is, de kisebb százalékban, mint a múltban. Ezzel a vármegyei élet érdemes munkatársainak kíván lehetőséget adni a részvételre. A viriliz- must nem a legtöbb adófizetés elvéhez akarja kötni, hanem az adózókat 3 csoportba osztja: legtöbb adót fizetők, közepesek, alacsonyabb adót fizetők csoportjára. A községek és járások kuriális rendszer alapján választják meg a viriliseiket, ezek választják meg a bizottsági tagokat. Ezen kívül képviseletet nyernek a törvény hatóságokban az ügyvédek, tanítók, a közjegyzői és az iparkamarák és más érdekképviseletek. Ugyanebben a törvényjavaslatban kívánja szabályozni a hatáskör kérdését is. További törvényjavaslat lesz hivatva a közigazgatás egyszerűbbé és gyorsabbá tételére. A törvényjavaslatban nem kívánja az autonómiát csorbítani.26 1927-ben a törvényjavaslat előkészítő munkálatai folytak. 1927 októberre elkészült a belügyminisztérium javaslata, amit szétküldtek a törvényhatóságok első tisztviselőinek. Részvételükkel a fővárosban tanácskozást tartottak. Bejelentették azt is, hogy e fontos tervezetet a belügyminiszter még egyéb érdekeltségekkel is meg akarja vitatni. így pl. egy képviselőkből álló ankétot is szervez, melyre ellenzéki képviselőket is meghívnak.27 1928. július 4-én Scitovszky belügyminiszter a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslatot benyújtotta a képviselőházban, amely azt kiadta a közjogi és közigazgatási bizottságnak. A kifogások hatására a miniszter a javaslatot visszavette, majd 1928. december 20-án újból benyújtotta a javaslatot. Különbizottságot hozott létre az Egységes Párt is. 1929. január 24-én számolt be a bizottság munkájáról pártértekezlet keretében, amely egyhangúlag elfogadta a reformtervet, igen nagy horderejűnek ítélve, olyannak, amely új korszak kezdetét jelentheti a magyar közigazgatásban.28 29 Az országgyűlés közigazgatási bizottságában lezajlott, nem egyszer heves viták után 1929. március 5-én a képviselőház megkezdte a közigazgatási reform tárgyalását, ahol a viták ismét fellángoltak. Az ellenzék különösen a virilizmus fenntartását bírálta, amelyet korszerűtlennek ítélt és eltörlését kívánta. A kormányálláspont az volt, hogy ma még nem lehet erről lemondani. Másik különösen nagy vitát kiváltó kérdés volt a nők törvényhatósági bizottsági választójogának ügye. A javaslat minden kérdését megvitatták, így a képviselőházi viták április végéig elhúzódtak.2" 26 Debreczén, 1927. május 12. 27 Uo. 1927. október 19, 21. 28 Uo. 1929. január 25., Csizmadia Andor: i. m. 379—380. old. 29 Csizmadia Andor: i. m. 381. old., Debreczen, 1929. február 6, február 20, 22, 23., március 6, 9, 13, 19, 20, 23., április 10—13, 17—19, 24—27. 92
