A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929

Élénk felsőházi vita után 1929 július elejére sikerült elfogadtatni és megjelentetni a törvényt, az ХЭгЭгХХХЛс.Ч.30

Az 1926-os választásokon megfogyatkozott ellenzék nem tudta lényegesen módosítani a kormány álláspontját, a kormánypártiak pedig nem akarták vita tárgyává tenni a saját vezetőik által beterjesztett törvény- javaslatot. Miután az Egységes Párt oly egyöntetűen fogadta el a kormány közigazgatási reformtervét, a kormányhű törvényhatóságok sem akartak szembekerülni a legfelső vezetéssel. Így — mint fentebb említettük — korábban voltak ugyan helyenként más elgondolásaik, ezeket tovább nem hangoztatták. Hajdú vármegyében is azon időszak alatt, míg a nagy reformviták folytak, több közgyűlésről tudunk, de jegyzőkönyvi nyomát annak, hogy megvitatták volna, vagy állást foglaltak volna ezen őket közvetlenül érintő kérdésről, nem találtunk. Elfoglalták magukat a helyi kérdésekkel.

A szakapparátust a kormány azzal nyugtatta meg, hogy már 1928-ban is sor került bizonyos fizetésemelésre, s ennek lehetőségét a következő évekre is kilátásba helyezte. Az új törvény szerint a tisztviselői kinevezés és választás életfogytiglan szóló, az alispánt és a polgármestert tíz évre választják. Nem elhanyagolható az sem, hogy a szakszerűségi követelmények terén a fokozatosság híve és csak a 30-as évek közepére tervezi a minőségi követelmények elérését. így a szakapparátus sem kockáztatta a kormánnyal való szembekerülést.3'

Egyébként is úgy tűnik, hogy az éppen hivatalban lévő törvényhatósági bizottság már elfáradt. Tudjuk, hogy a státusát négyszer is meghosszabbították.32 A 20-as évek elején tapasztalt vitalendület elmúlt, tevékenységük teljesen hozzásimult a kormánypolitikához. Így azt lehet mondani, nagyon időszerű volt már az új választás, egy új összetételű törvényhatósági bizottság létrehozása.

Az 1886:XXI.tc. alapján működő Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság 1929. november 2-án tartotta utolsó közgyűlését. Dr. Hadházy Zsigmond főispán értékelte a törvényhatósági bizottság tevékenységét. Véleménye szerint a történelem ítéletéből a bizottságra csak dicsőség származik. „Ez a törvényhatósági bizottság kiállotta a próbát, pedig rendkívül nagy és szörnyű megpróbáltatásokban volt része és hű maradt a vármegye közönségéhez, hű volt a nemzethez és hű a hazához mindvégig és rendületlenül.”

A főispán szerint a vármegyében mindig igazi demokrácia volt, ez a törvényhatósági bizottság összetételében is tükröződött. Demokratikus volt főleg gondolkodásában és cselekedeteiben, „mert nemcsak az igazságot, hanem a nemes méltányosságot tartotta .. . szem előtt.” Különösen kitűnt hazafiasságával, a köz érdekében való áldozatvállalásával.

A főispán után felszólaló Pákozdy Sándor alispán pedig a vármegye tisztikarának a történelmi időkben való helytállását emelte ki. Köszönetét mondott azért, hogy a nehéz időkben mindig érezték a törvényhatósági bizottság támogatását.

30 Csizmadia Andor: i. m. 384. old.

31 Debreczen, 1929. január 25., február 20., Magyar Törvénytár. 1929. évi törvénycikkek. Bp. 1930. 1929: XXX. te. 68. §.

32 Debreczen, 1928. július 12.

93