A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Hajdú vármegyei törvényhatósági bizottság tevékenységének néhány kérdése 1925-1929
A közigazgatási reform kérdése 1927. januárjában került ismét előtérbe. Bethlen miniszterelnök jelentette be, hogy foglalkozni kell a köz- igazgatás reformjával. Mind az állami, mind a vármegyei, városi, községi közigazgatás rendezésre szorul. Az állami közigazgatást olcsóbbá és egyszerűbbé kell tenni. Az önkormányzati közigazgatásban a takarékosság mellett fokozottabban kell érvényesíteni a szakszerűséget. A miniszter- elnök bejelentésére a vármegyék országos bizottsága körlevelet intézett március 30-án a vármegyékhez, ami jelzi, hogy a közvetlenül érdekeltek azonnal reagáltak a miniszterelnök felvetésére. A körlevél felvázolta, hogy milyen alapelveket kell szem előtt tartani a készülő reform során.23 Hajdú vármegye törvényhatósági bizottsága 1927. május 14-én foglalkozott a jelzett körlevélben foglaltakkal. A közgyűlés határozata szerint a törvényjavaslat alapelveivel kapcsolatban a vármegyei törvényhatóságoknak állást kell foglalniok. A közgyűlés szükségesnek tartotta, hogy a vármegyei törvényhatóságok autonómiáját biztosító alaptörvények jogelveit változatlanul fenntartsák. A törvényhatósági bizottsági tagok felét továbbra is a legtöbb adót fizetők alkossák, s az egyenes állami adók közül csak a föld- és házadót vegyék figyelembe a névjegyzék összeállításakor. Kívánatos, hogy azon érdekképviseleteknek a tagsági jogát biztosítsák, amelyek a felsőházi tagok választásakor jutottak hivatalból tagsághoz. Általában az a véleménye a közgyűlésnek, hogy a törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényt az általános közigazgatási reformtól függetlenül és azt megelőzően kell mielőbb megalkotni. A közigazgatási reformot, „melytől országunk jövő fejlődése és boldogulása függ, csak nagyon alapos megfontolás és előkészítés után szabad megvalósítani. A közigazgatási reformnak nemcsak a vármegyékre, városokra és községekre, hanem az egész, ma már elavult köz- igazgatási rendszerünkre ki kell terjednie és a múlt tapasztalataiból kiindulva, a reformot megelőzően a közigazgatás általános egyszerűsítésének és a tisztviselőképzésnek alapvető munkálatait kell elkészíteni.”24 A törvényhatósági bizottság határozata lényegében egyetértett a körlevélben foglalt alapelvekkel, amint az a hivatkozott irodalommal való összevetésből látszik. Az alapvető célokban való egyetértés mellett, a megvalósítás módjában a törvényhatóságok véleménye és a kormány tervezete több helyen eltérést mutatott. A belügyminiszter 1927. május 11-én nyilatkozott arról, hogy a kormány közigazgatási reformot fog megvalósítani, de nem átfogó reformra gondol, hanem csak a szükségesre. Megmarad a virilizmus és a választás alapján, de érdekképviseleti tagokat is bevonnak a testületi szervekbe.25 A sajtóban megjelent részletesebb közlemény szerint Scitovszky belügyminiszter bejelentette, hogy teljesen új alapokon, de a tradíciók fenntartásával tervezi a törvényhatóságok újjáalakítását. Három kategóriájú virilizmus lesz. Az érdekképviseletek képviselői választás útján jutnak be a törvényhatóságokba. A belügyminiszter szerint az ország szétszakított állapotában nem volna helyes, ha a törvény hiányosságainak kiküszöbölése érdekében nagy és mélyreható törvényjavaslatot hozna a Ház elé, 23 Csizmadia Andor: i. m. 372—373. old. 24 HBML. IV. B. 902/a. 26. 152/1927. kgy. 25 Csizmadia Andor: i. m. 373. old. 91
