A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Sipos Sándor: Az iskoláztatás helyzete a XVIII-XIX. századi debreceni Sipos családban
Mivel az iskolába járók közül a legkorábbi adat 1785-ös születésű gyermekre vonatkozik, s az utolsó vizsgált tanévben az 1860-ban születettek mentek elemibe, vizsgálatunkat az 1785 és 1860 között születettekre terjesztettük ki. Ezen időszakban a Debrecenben élő Sípos családokban 289 fiút kereszteltek. Közülük a 6. életéve előtt meghaltak száma 131 volt. így a vizsgált népességben az iskoláskort elértek száma 158 fő lehetett. Az iskolába járók közt viszont a nem Debrecenben született, vidékről beköltözött szülők gyermekei is ott vannak. Ezért megpróbáltuk az iskolai névsorokban szereplő gyermekeket azonosítani az anyakönyvben szereplőkkel. Ez sok esetben az apa megnevezése, foglalkozása, a lakhely (utca) megjelölése alapján megoldható volt. (Esetenként ezek az adatok is hiányosak, így az azonosítás nem mindig oldható meg.) Az anyakönyvekből megismert gyermekek közül teljes bizonyossággal fellelhető az iskolások közt 73 fő, vagyis a gyermekek 43,2 százaléka. A valóságban ennél valamivel jobb lehetett az arány, hiszen esetenként a hiányos adatok következtében az azonosítás megbízhatóan nem történhetett meg. Továbbá az elemi iskolások névsorai 1811 és 1815 között hiányoznak. Ez azt jelenti, hogy az 1802 és 1808 között születettekről nem tudjuk eldönteni, járt-e iskolába vagy sem. (Kivétel, aki időközben a középiskolában folytatta a tanulmányait.) Ezt az időszakot nem véve figyelembe, a következő az arány: 138 fiúból iskolába járt 71 fő, az iskoláskorúak 51,45 százaléka. (Hasonló számot kapunk, ha csak 1811-től, a folyamatosan megmaradt adatokat vesszük. így az arány 51,89 százalék.) A tényleges szám ennél is valamivel nagyobb lehetett, ugyanis az Ispotályban működő leányiskolában rendszeresen, a Német, Miklós és Varga utcai leányiskolákban elvétve szintén jártak fiúk. Az utcai iskolák tanulóinak névsorát viszont csak 16 évről ismerjük (1803, 1804, 1805, 1806, 1810, 1811, 1812, 1813, 1816, 1819, 1824, 1839, 1857, 1864, 1865, 1866.). Ezen idő alatt a vizsgált családokból 6 fiú járt itt iskolába (ők szerepeltek az összesítésben). Elképzelhető, hogy a hiányzó években is volt az adott családokból származó fiútanulója az utcai leányiskoláknak. így feltételezhető, hogy a fiúk kb. 55 százaléka juthatott el az elemi iskolába.23 Bár a leányiskolák adatai igen hiányosan állnak rendelkezésünkre, azokra az időszakokra, melyekről több éven át folyamatos adatok vannak (1803—1806, 1810—1813, 1864—1866) szintén elvégeztük a számítást. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az iskolába járók aránya a leányok esetében még a fiúkénál is nagyobb. Például az 1801 és 1805 között született 11 leány közül bizonyíthatóan iskolába járt 9 fő. Egy 1788-ban készült feljegyzés szerint a városban 1785-ben 1013 leány járt iskolába, s ugyanakkor „többnyire Szülejeknek Szegénységek s gondatlanságok miatt nem taníttatnak” 416-an. Az iskolába járók aránya e szerint kb. 70 százalék.24 Az iskolába járók egy része viszont nem fejezte be még az elemit sem. Mivel a leányiskolába, illetve az 1860-as évektől működő külvárosi iskolába járókról általában nem rendelkezünk folyamatos adatokkal, ezt a vizsgálatot csak a Kollégium elemi iskolájába járt 98 főre számoltuk ki. 23 TtREL. II. 9. 1—10. k. — Uo. I. 99—e. 4. d. 12/b. és 14. p. — Uo. II. 7—e. 1—31. k. 24 Uo. I. 99—e. 3. d. 11. p.; 4. d. 12/b. és 14. p. — Uo. I. 1—b. 25/433. 57
