A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Sipos Sándor: Az iskoláztatás helyzete a XVIII-XIX. századi debreceni Sipos családban

E szerint 10 fő (10,2 százalék) csak a szoktatót végezte el.25 Csak az első elemibe járt (egy részük azt sem fejezte be) 23 fő (23,46 százalék). Így az elemit el nem végzők aránya 34,67 százalék. Ugyanakkor 25 fő (25,51 százalék) folytatta tanulmányait a középiskolában. (Hasonló képet mutat a leányiskolák néhány egymást követő évének adata is. 1803—1806 között csak egy évig járt elemibe a leányok 33 százaléka, az 1810-es években ez az arány 25 százalék.) A továbbtanuló fiúk közül 2 polgárit végzett 2 fő, a gimnázium első psztályát („declinista”) végezte el 8 fő, a második osztályig jutott 4 fő („conjugista”), a harmadikig („grammatista”) jutott 1 fő. A középiskolát befejezve a főiskolán folytatta tanulmányait 8 fő. Közülük időben az első az a Sípos Bálint volt, akit — mint láttuk — nem lehet egyértelműen azonosítani. A további 7 fő 5 debreceni családból került ki. (Nem lehet véletlen, hogy a középiskolába járók többsége ugyanezen családok további tagjaiból került ki.)

Az anyakönyvek alapján azonosítottakból a főiskolára járók közül időben az első Sípos Mihály, ö 1797-ben született, Sípos Mihály és Szabó Sára gyermeke volt. Apja földműves, majd napszámos. Mindkét fiát taníttatta, Mihály 1812-től 1819-ig járt a főiskolára, 1833-ban bekövetkezett haláláig prókátorként tevékenykedett, (öccse, János 2 évig járt középiskolába, majd az asztalos mesterséget tanulta, de nem szabadult fel. Aranyozóként dolgozott halálig, 1864-ig.)26 Sípos Lajos 1810- ben született. Apja, Sípos Mihály asztalos, anyja Erdei Zsuzsanna. 1827 és 1836 között végezte főiskolai tanulmányait. Közben szülei elváltak, apja meghalt, de anyai nagyapja támogatásával sikerült befejeznie tanulmányait. 1842-ben pappá szentelték, s a Bihar megyei Hegyközújlakon (ma Románia) lett lelkész, (öccse, Mihály 4 évig járt a középiskolába, majd apja mesterségét folytatta, asztalos lett.27 Sípos András

25 A szoktató vagy initiativa féléves előképzést jelentett a következő tananyaggal:

1. Vallástan — „Kis gyermekek észvallása” czímű könyvből az Iső Szakasz Isten léte; Világteremtése.

2. Állattan. — Az állattanból némely legismertebb állatok, um. Kutya, macska, ló, tehén, juh, disznó, tyúk, lúd, rucza, pulyka, varjú, veréb, fecske, szarka, gólya, házi egér, patkány.

3. Illedelemtan. — Állás, ülés, menés, evés, test s’ ruha’ tisztasága, rend és szép magaviselet iskolába jövés és menéskor, iskolában és otthon.

4. Számtan. — Jegynélküli vagy is — észbeli számlálás le és felfelé 1- és 2- vel. Ugyanezen számokkal életből merített összeadási és kivonási példák általi gyakorlás.

5. Imádságok. — Reggeli, estveli evés előtti és utánni tanulás előtti és utánni és az úri imádság — felfogásukhoz képest megmagyarázva.

6. Vallásos érzés ébresztése és szavalás végett — Zsoltár XLII 1 és 7ik vers. LXI 1 és 5. vers. CXVI lsö vers. Dicséret 135 vers 140 1, 2, 3, 5»' verse. 157. jsö 2*к 4. verse. 161 lső és 6lk verse.

7. Szavalás végett — néhány könnyen érthető ártatlan versezetek.

8. Énekhangzat. XLII. lsö 7«< v. (vers) LXI. 1 és 5. v. VI. (és) XXXVIII Zsoltár ének hangzatai.

9. Betüzés — Betűk, szótagok és egyes szók kimondása és leírása kőtáblára az ABC — útmutatása szerint.

TtREL II. 7—e. 13. k. — Uo. II. 9. 5. k.

26 Uo II. 28—e. 173. old. — Uo. II. 1—e. 3. k. 308. old. — Uo. II. 7—e. 5. k. — Uo. I. 99—a. 144. k. 1864. aug. 25. — HBML. IV. A. 1012/f. 12. 1842. — Uo. IX. 2. 10. k.

27 TtREL. И. 1—e. 4. k. 360. old. és 18—26. k. — Uo. II. 7—e. 5—9. k. — HBML. IV. A. 1012/f. 12. — Uo. IX. 2. 10. k.

58