A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Műhely - Papp József: Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás
DEBRECEN VÁROS MIKROFILMTÁRA ÉS A HELYTÖTÉNETÍRÁS Papp József A döntés felelőssége a megismert információk alapján az optimum kiválasztása. E cél eléréséhez elengedhetetlen feltétel a rendszerezett, jól kezelhető, könnyen elérhető adatbázis. Különösen igaz ez abban az esetben, ha Magyarország második városa, évszázadnyi idő alatt felhalmozódott háztörzskönyvi és építési tervtári dokumentációiról van szó. A hatalmas irat- és rajzhalmaz hányatott sorsa megegyezik más gyűjteményekével. A történelem vihara, a hozzá nem értésből fakadó negligálás és az ügyszeretet hiánya együttes hatásként drasztikus állagromlást eredményezett, sőt a fizikai megsemmisülés határára juttatta a felbecsülhetetlen történeti, műszaki értékeket. A szervezetlen keresőrendszer miatt bármilyen információigény kielégítésére — megfelelő mutatók hiányában — a hatalmas irathalmazok teljes bolygatásával is csak bizonytalan adatok megszerzésére lehetett esély. Sőt, az ilyen akciók a papírok és pauszok nagyfokú állagromlását eredményezték. A tarthatatlan helyzet megszüntetésére született meg a döntés 1978- ban, hogy az állomány teljességi felmérésére, rendszerezésére és az állag megóvása érdekében a mikrofilmtechnikát kell alkalmazni. Mára — ha még nem is teljeskörűen — megvalósult a mikrofilmes dokumentációtár (részben számítógépes kapcsolattal). Az információhordozók elérése biztosított mind mikrofilmen, mind pedig a hagyományos hordozókon. Az élő, folyamatosan bővülő rendszerek sajátosságának megfelelően — a természetes fáziskésés mellett —, együtt lelhetők fel a dokumentációk A mintegy 260 m. irat- és rajzanyag nem csupán építéshatósági döntések és mellékleteik tárháza, de itt lelhetők fel Debrecen szabad királyi város ingatlanvagyon-leltárának — sajnos meglehetősen hiányos — törzs- könyvei, továbbá a településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentációk, térképek. A mikrofilmes technika működtetése még a mai napokban is rendkívülinek, szokatlannak és idegennek számít. Nemegyszer a bevezetését inkább presztizsokokra, semmint a szükségszerűségre lehet visszavezetni, pedig ez csupán egy rendkívül hasznos segédeszköz, amellyel megkímélhető az eredeti adathordozó. Többszörözhetősége pedig a felhasználási, döntéshozói helyek egyidejű kiszolgálására teszi alkalmassá, biztosítva az alternatívák kidolgozhatóságát. Ezek után belátható, hogy a technika alkalmazása a város működtetése szempontjából milyen haszonnal jár. (Fenntartva, hogy kihasználtsága, ismertsége messze nem optimális.) 167