A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Műhely - Papp József: Debrecen város mikrofilmtára és a helytörténetírás

DEBRECEN VÁROS MIKROFILMTÁRA ÉS A HELYTÖTÉNETÍRÁS Papp József A döntés felelőssége a megismert információk alapján az optimum kiválasztása. E cél eléréséhez elengedhetetlen feltétel a rendszerezett, jól kezelhető, könnyen elérhető adatbázis. Különösen igaz ez abban az esetben, ha Magyarország második városa, évszázadnyi idő alatt fel­halmozódott háztörzskönyvi és építési tervtári dokumentációiról van szó. A hatalmas irat- és rajzhalmaz hányatott sorsa megegyezik más gyűjteményekével. A történelem vihara, a hozzá nem értésből fakadó negligálás és az ügyszeretet hiánya együttes hatásként drasztikus ál­lagromlást eredményezett, sőt a fizikai megsemmisülés határára jut­tatta a felbecsülhetetlen történeti, műszaki értékeket. A szervezetlen ke­resőrendszer miatt bármilyen információigény kielégítésére — megfele­lő mutatók hiányában — a hatalmas irathalmazok teljes bolygatásával is csak bizonytalan adatok megszerzésére lehetett esély. Sőt, az ilyen ak­ciók a papírok és pauszok nagyfokú állagromlását eredményezték. A tarthatatlan helyzet megszüntetésére született meg a döntés 1978- ban, hogy az állomány teljességi felmérésére, rendszerezésére és az állag megóvása érdekében a mikrofilmtechnikát kell alkalmazni. Mára — ha még nem is teljeskörűen — megvalósult a mikrofilmes dokumentáció­tár (részben számítógépes kapcsolattal). Az információhordozók elérése biztosított mind mikrofilmen, mind pedig a hagyományos hordozókon. Az élő, folyamatosan bővülő rendszerek sajátosságának megfelelően — a természetes fáziskésés mellett —, együtt lelhetők fel a dokumentációk A mintegy 260 m. irat- és rajzanyag nem csupán építéshatósági dön­tések és mellékleteik tárháza, de itt lelhetők fel Debrecen szabad királyi város ingatlanvagyon-leltárának — sajnos meglehetősen hiányos — törzs- könyvei, továbbá a településfejlesztéssel kapcsolatos dokumentációk, tér­képek. A mikrofilmes technika működtetése még a mai napokban is rend­kívülinek, szokatlannak és idegennek számít. Nemegyszer a bevezetését inkább presztizsokokra, semmint a szükségszerűségre lehet visszavezetni, pedig ez csupán egy rendkívül hasznos segédeszköz, amellyel megkímél­hető az eredeti adathordozó. Többszörözhetősége pedig a felhasználási, döntéshozói helyek egyidejű kiszolgálására teszi alkalmassá, biztosítva az alternatívák kidolgozhatóságát. Ezek után belátható, hogy a technika al­kalmazása a város működtetése szempontjából milyen haszonnal jár. (Fenntartva, hogy kihasználtsága, ismertsége messze nem optimális.) 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom