A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Gazdag István: A debreceni kertségek kulturális egyesületei a második világháborúig
Az egyesületek úgy próbáltak neves személyiségeket magukhoz kötni, hogy díszelnök, tiszteletbeli elnök, védnök és más hasonló tisztségekre kérték fel őket. E gyakorlat eredményeként találkozhatunk a következő egyesületeknél: Makláry Károly református püspök, dr. Juhász Nagy Sándor ref. egyház főgondnoka, Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő, Molnár Ferenc ref. lelkész, Linderberger János apostoli kormányzó, Halász Miklós gazdasági akadémiai tanár, dr. Lencz Géza egyetemi tanár, rektor és másokkal. A kertségek kulturális egyesületeinek belső, tartalmi tevékenysége Az egyesületek tevékenységének jellegét elsősorban az a társadalmi környezet határozta meg, amelyből az egyesület megszületett. Sajátos jelleget kölcsönzött e szervezeteknek az egyház, amelyhez szorosan kötődtek. Elsősorban református egyesületeket kell említenem, de katolikus befolyás alatt lévő egyesület is működött a kertségekben. Az utóbbiaknál az eltérés elsősorban abban mutatkozott, hogy az egyházi tanítások fokozottabban érvényesültek, a vezetés egyházi személyek, egyházi iskolák tanítói és tanárai kezében voltak. Az egyesületek többsége könyvtárral rendelkezett. Az állomány pontos felméréséhez nincsenek meg a szükséges adatok. Az átlagos kötet száma 200 és 500 között mozgott. A vezetőségek rendszeresen törekedtek a könyvtár fejlesztésére: adományokat fogadtak, megkeresték a minisztériumokat, az egyházakat könyvkérésükkel. A Boldogfalva Kertség Olvasóköre lehetőséget kapott a Gilányi iskolában lévő népkönyvtár használatára. A Csapókerti Református Olvasókör mivel nem rendelkezett megfelelő helyiséggel, ezért könyvtárát a negyvenes évek elején a lelkészi irodában helyezte el. Az olvasókörök nem mindegyike tudott újságot járatni, mivel nem volt pénze. A Debreceni Tégláskerti Olvasókör könyvtárát 1934-ben 29 tag vette igénybe. Megörökítették a jegyzőkönyvben a kölcsönzők nevét, és azt is, hogy hány kötetet vettek kölcsön. Erre nézve érdemes néhány személyes példát is megemlíteni: P. Nagy Ferenc 35 esetben 207 kötetet, Gulyás Mihály 22 esetben 269 kötetet és Ladányi Lajos 22 esetben 197 kötetet és így tovább. Nagy kár, hogy a könyvek jegyzéke nem áll rendelkezésünkre.7 Az egyesületek rendszeresen szerveztek társas összejöveteleket. A társas szórakozás legkedveltebb formái a második világháború előtt — de még az ötvenes években is — a tánccal egybekötött műsoros esték voltak. Különösen a kertségekben jelentett eseményt egy-egy rendezvény, hiszen a lakosságnak nem kellett a belvárosba mennie egy kis szórakozásért. Az egyesületek nemcsak tagságuk igénye, a várható bevétel reménye miatt szervezték ezeket az esteket, hanem mert érzékelték ezt az igényét a lakosságnak. A kulturális egyesületek egyik alapvető feladataként tartom számon e tevékenységet, különösen azért, mert más szervezet, testület nem igazán volt hivatva e feladatok ellátására. A Homokkerti Református Olvasó Egylet 1926. július 18-án kabaréval egybekötött táncmulatságot szer7 A Debreceni Tégláskerti Olvasókör könyvtárának adományozott 28 kötetet Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő, P. Nagy Ferenc 2 kötetet és Csiha Lajos 2 kötetet. 117
