A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)

Tanulmányok - Gazdag István: A debreceni kertségek kulturális egyesületei a második világháborúig

Az egyesületek úgy próbáltak neves személyiségeket magukhoz köt­ni, hogy díszelnök, tiszteletbeli elnök, védnök és más hasonló tisztségekre kérték fel őket. E gyakorlat eredményeként találkozhatunk a következő egyesületeknél: Makláry Károly református püspök, dr. Juhász Nagy Sán­dor ref. egyház főgondnoka, Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő, Molnár Ferenc ref. lelkész, Linderberger János apostoli kormányzó, Ha­lász Miklós gazdasági akadémiai tanár, dr. Lencz Géza egyetemi tanár, rektor és másokkal. A kertségek kulturális egyesületeinek belső, tartalmi tevékenysége Az egyesületek tevékenységének jellegét elsősorban az a társadalmi környezet határozta meg, amelyből az egyesület megszületett. Sajátos jel­leget kölcsönzött e szervezeteknek az egyház, amelyhez szorosan kötőd­tek. Elsősorban református egyesületeket kell említenem, de katolikus be­folyás alatt lévő egyesület is működött a kertségekben. Az utóbbiaknál az eltérés elsősorban abban mutatkozott, hogy az egyházi tanítások fokozot­tabban érvényesültek, a vezetés egyházi személyek, egyházi iskolák taní­tói és tanárai kezében voltak. Az egyesületek többsége könyvtárral ren­delkezett. Az állomány pontos felméréséhez nincsenek meg a szükséges adatok. Az átlagos kötet száma 200 és 500 között mozgott. A vezetőségek rendszeresen törekedtek a könyvtár fejlesztésére: adományokat fogadtak, megkeresték a minisztériumokat, az egyházakat könyvkérésükkel. A Bol­dogfalva Kertség Olvasóköre lehetőséget kapott a Gilányi iskolában lévő népkönyvtár használatára. A Csapókerti Református Olvasókör mivel nem rendelkezett megfelelő helyiséggel, ezért könyvtárát a negyvenes évek elején a lelkészi irodában helyezte el. Az olvasókörök nem mindegyike tudott újságot járatni, mivel nem volt pénze. A Debreceni Tégláskerti Olvasókör könyvtárát 1934-ben 29 tag vette igénybe. Megörökítették a jegyzőkönyvben a kölcsönzők nevét, és azt is, hogy hány kötetet vettek kölcsön. Erre nézve érdemes néhány személyes példát is megemlíteni: P. Nagy Ferenc 35 esetben 207 kötetet, Gulyás Mihály 22 esetben 269 kötetet és Ladányi Lajos 22 esetben 197 kötetet és így tovább. Nagy kár, hogy a könyvek jegyzéke nem áll rendelkezésünkre.7 Az egyesületek rendszeresen szerveztek társas összejöveteleket. A tár­sas szórakozás legkedveltebb formái a második világháború előtt — de még az ötvenes években is — a tánccal egybekötött műsoros esték voltak. Különösen a kertségekben jelentett eseményt egy-egy rendezvény, hiszen a lakosságnak nem kellett a belvárosba mennie egy kis szórakozásért. Az egyesületek nemcsak tagságuk igénye, a várható bevétel reménye miatt szervezték ezeket az esteket, hanem mert érzékelték ezt az igényét a la­kosságnak. A kulturális egyesületek egyik alapvető feladataként tartom számon e tevékenységet, különösen azért, mert más szervezet, testület nem igazán volt hivatva e feladatok ellátására. A Homokkerti Református Ol­vasó Egylet 1926. július 18-án kabaréval egybekötött táncmulatságot szer­7 A Debreceni Tégláskerti Olvasókör könyvtárának adományozott 28 kötetet Hegy­megi Kiss Pál országgyűlési képviselő, P. Nagy Ferenc 2 kötetet és Csiha Lajos 2 kötetet. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom