A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Gazdag István: A debreceni kertségek kulturális egyesületei a második világháborúig
vezett. A Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre 1926. szeptember 5-én szépségversennyel egybekötött műsoros estét rendezett; a Boldogfalva Kertség Olvasóköre rendszeresen szervezett műsoros estéket. Ezek sorából is kiemelkedik az 1931. december 6-i műsoros est, amelyen fellépett Kiss Béla postafőtiszt énekszámaival, Orbán Mariska és Nagy Etelka szavalataikkal és Gömöri Andor irredenta dalaival.8 E kategóriába tartoznak még az ún. teadélutánok, ahol a beszélgetésen volt a hangsúly. A legtöbb egyesület kiemelt ünnepnek tekintette március 15 megünneplését. A trianoni békerendszer súlyos következményeit a magyar társadalom igen nehezen tudta elviselni. A különböző politikai pártok programjához kapcsolódva, vagy azoktól függetlenül az átlag magyar állampolgár elutasította a béke diktátum jellegét. Egyesületeink ünnepségei március 15-én a nemzeti függetlenség, a nemzeti szuverenitás melletti hitvallást jelentette: „Március 15-én a nemzeti ünnep alkalmából hazafias estét rendezett az olvasókör vezetősége, mely alkalommal, nagy tiszteletű Kovács József ev. ref. vallás tanár úr tartott izzó hazafias érzéssel áthatott alkalmi beszédet, amely nem csak lebilincselte a jelen lévő hallgatóság figyelmét, hanem beszédének hatása mély nyomokat hagyott a lelkekben.”9 A nemzeti érzés ápolása az egyesületek egész évi programjában megtalálható. Igaz viszont az is, hogy az egyesületek bár hangoztatták politikamentességüket, egy-egy tisztségviselőn keresztül mégis a politika szolgálói lehettek. A Boldogfalva Kertség Olvasókörének 1931. december 6-án tartott műsoros estjén Roskowitz Artur újságíró — aki az ébredők körébe tartozott — „A magyar nép visszaszerzendő lelki integrálása” címmel tartott előadást. A kertségi kulturális egyesületekben a kormány iránti lojalitás volt a jellemző: Horthy Miklós kormányzó névnapjának rendszeres megünneplése, Gömbös miniszterelnök előadásán való szinte kötelező megjelenés.10 11 Több egyesület — elsősorban az egyházi kötődésűek — programjuk részének tekintették a szociális tevékenységet is. Karácsonykor a műsoros estet jótékonysággal kötötte össze a Boldogfalva Kertség Olvasóköre 50 kertségi gyereknek adott karácsonyi ajándékot (édességet, kalácsot).11 A Hármaskerti Kispolgárok Olvasóköre 1929. decemberi választmányi gyűlésen elhatározta, hogy mind a három kertben 1—1 jó tanuló gyerek részére 5—5 pengő jutalmat ad; az ispotály szegényei részére 10 pengő segélyt biztosít. Néhány egyesület nagy jelentőséget tulajdonított a gyermekekbe- való foglalkozásnak. A Boldogfalva Kertség Olvasóköre 1931. április 5-én szavaióünnepélyt rendezett. A felnőttek mellett gyerekek is felléptek. A 20 gyermek által előadott versek vallásosságra, haza- és emberszeretet- re, rendre, tisztaságra, szorgalomra és kötelességteljesítésre ösztönöztek előadót és hallgatót egyaránt.” .. . hozzá akartuk szoktatni a kicsinyeket a 8 DFŰ. 1926. július 20., augusztus 10., szeptember 5. 9 HBML. X. 301. 56. 1. 1933. január 20. 10 HBML. X. 301. 56. 1. 1926. október 24-én a Csapókerti Olvasókör székházában felavatták az olvasókör új zászlaját. Az avató beszédet dr. Lentz Géza egyetemi tanár tartotta. Több egyesület választmánya megemlékezett gr. Apponyi Albert haláláról. 11 HBML. X. 56. 1. 60. 1—2. 118
