A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Gazdag István: A debreceni kertségek kulturális egyesületei a második világháborúig
tóttá, hogy ,, . . . városunk területén az egyesületek, illetve fiókegyesületek alakulása jelenleg is folyamatban van, s ha az új alakulások továbbra is ugyanolyan arányban történnek, mint a múltban, úgy az egyesületek már ma is abnormális számának (213) további emelkedése várható.”5 Az egyesület magas számából adódó káros következményekről a polgár- mester nem tett említést, azt azonban tudjuk, hogy az egyesületeket a városi tanács tartotta nyilván és ellenőrizte rendszeresen. Az egyesületek — tevékenységük ismeretében joggal állíthatjuk — határozottan képviselték a kertségek lakóinak érdekeit. A városi és kertségi érdekek sokszor ütköztek és ezekből a konfliktusokból rendszeresen a város került ki győztesen. Forrásaink bizonyítják, hogy a kulturális szervezetek alakulását, egyesülését és megszűnését az ország helyzetének alakulása nagymértékben befolyásolta. A huszas években az első kulturális egyesület a kertsé- gekben csak 1925 júliusában alakult meg, a konszolidáció beköszöntével. A gazdasági válság mélypontján, 1931—1932-es években nem alakult egyesület, több viszont szüneteltette tevékenységét. Egyesületeink tevékenységét levéltári források és a sajtó alapján tudjuk körvonalazni. A levéltár egyesületi anyaga meglehetősen szegényes. A két világháború közötti időből mindössze három kertség jegyzőkönyvének töredéke áll a kutatás rendelkezésére. Ezek mellett tizenöt egyesület városi ellenőrzési naplói, illetve a megalakulással-megszüntetéssel kapcsolatos iratok tanulmányozhatók. A városi tanács anyagában csak szórványosan fordulnak elő egyesületi vonatkozású iratok. A Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár nem rendelkezik kiemelt egyesületi anyaggal. Az egyesületek szempontjából jelentős katolikus és zsidó egyházi anyag feltáratlan. Az igen gazdag debreceni sajtóanyagból az egyesületekre vonatkozó híranyag emelhető ki. Mindezekből következik, hogy a debreceni egyesületek történeti feldolgozása csak széles körű forrásfeltárás után képzelhető el. Kertségbeli kulturális egyesületek történetére tudományos feldolgozás ez ideig nem jelent meg. Néhány kertség általános történetét ismerjük, de ezek legértékesebbje, „A debreceni Homokkert története” Kövér Gyula tollából csak az első világháborúig mutatja be az akkor húsz utcában élő kb. 3000 lelkes kert történetét. Komoróczy György szerkesztésében jelent meg „A kertgazdálkodás fejlődése Debrecenben 1950-ig” c. kötet, amely — címének megfelelően a kertségek gazdálkodását vizsgálta ki, így számunkra nem sok segítséget kínált. Megjelent még nyomtatásban néhány egyesület alapszabálya is. Ezért tartja e sorok szerzője időszerűnek a téma felvetését. A debreceni kertségek kulturális egyesületeinek alakulása A rendelkezésünkre álló néhány alakulási jegyzőkönyv lehetővé teszi, hogy részletesen bemutassuk az egyesület alakítás körülményeit és lefolyását. Az alapítók a közgyűlést megelőzően megkeresték az államrendőrség debreceni kapitányát, hogy engedélyezze az alakuló közgyűlés megtartá5 HBML. X. 301. 19. 113
