A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 18. 1991 (Debrecen, 1991)
Tanulmányok - Gazdag István: A debreceni kertségek kulturális egyesületei a második világháborúig
sát. Nincs adatom arra vonatkozóan, hogy az államrendőrség bármely esetben is elzárkózott volna ennek az engedélynek a kiadásától. Természetesen az alapítók személye — néhány esettől eltekintve ismert közéleti személyiségek vállalták az alapítás feladatát — előzetes garanciának számított a hatóság részére. Az alakuló közgyűléseket általában a kora esti órákban tartották. A rendőrhatóság képviselőjének megjelenése után kezdődött meg a közgyűlés. A résztvevők száma az általam vizsgált egyesületek esetében 40 és 50 között mozgott. Két közgyűlésen az alapítók egyike, míg a harmadik közgyűlésen a jelenlévők által választott korelnök nyitotta meg az alakuló közgyűlést. Egy esetben sor került a „Nemzeti Hiszekegy” elmondására. Ezután került sor a jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesítők jelölésére, illetve megválasztására. Ezt követően a levezető elnök ismertette az összejövetel célját. Dr. Szabó Ferenc ügyvéd, alapító a Csapókerti Református Olvasókör alapításának szükségességét a következőkben indokolta: „Az Olvasókör megalakulására szükség van azért, mert már több évtizeddel ezelőtt alakult és a legutóbbi időkig működött itt a nemzeti és a kulturális célt szolgáló társadalmi egyesület, azonban az anyagi okokból az elmúlt év végén feloszlását volt kénytelen kimondani. Viszont a csapókerti városrész és az ahhoz tartozó kertségek és telepek vallási, nemzeti és kulturális igényei és a társadalmi érintkezés fejlesztésének szempontjából továbbra is szükség van ilyen társadalmi egyesülésre.”0 Két közgyűlésen a levezető elnök kérésére a jelenlévők kimondták az egyesület megalakulását. A harmadik közgyűlésen e kinyilatkoztatás helyett az alapszabály ismertetésére került sor. Az előző két közgyűlés viszont a megalakulás kimondása után tűzte napirendre az alapszabály ismertetését, illetve vitáját. Az alapszabály mindenekelőtt az egyesület célját határozta meg. Mivel ezt fontos szemléleti tényezőnek tartjuk, három olvasókör vonatkozó határozatából is idézünk. Boldogfalva kertség Olvasóköre szabályzatából: „ . . . a tagok között a hazafias felfogások és a társas élet ápolása, a köz- művelődés terjesztése önképzéssel. Általában az egyesület működési területén a tagok gazdasági és kulturális érdekeinek szolgálata, a politikai tevékenység teljes kizárása mellett.” A Böszörményi úti és környéki Polgári Olvasókör szabályzatából: „A tagok közt hazafias és társas élet ápolása, fenntartása és a közművelődés terjesztése kapcsolatban az önképzéssel.” A Debreceni Csapókerti Református Olvasókör szabályzatából: „ ... a vallás-erkölcsi életnek református szellemben történő gyakorlása. Egymással való társalgás, könyvek, folyóiratok olvasása, felolvasások rendezése, a felekezeti türelmetlenség kizárásával. A társadalmi életnek kedélyessé tétele, az általános szellemi művelődés, a szép, a nemes dolgok, intézmények megismertetése és másokkal leendő megkedveltetése. Az egylet anyagi erejéhez mérten jótékony segélyek adományozása. Hazánkat, református egyházunkat és városunkat érdeklő kérdésekben egymás felvilágosítása. Magyarország alkotmányának egymás között megismertetése, hogy az olvasókör tagjai, hazánk, egyházunk, városunk, törvényeink, társadalmunk és egymás iránt tartozó jogaikat és kötelességeiket megismer6 HBML. X. 301. 52/a. 114
