A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Fodor Péter: Az Országos Földművelő Párt és lapja a Föld Népe

Egylet elismertetéséért, engedélyeztetéséért a Földmívelő hasábján, a belügyminiszterhez írt beadványaiban. Az alakuló értekezleten megvitatták a párt kiáltványának tervezetét, amelyet, április 12-én Debrecenben tartott gyűlésen véglegesítettek és elfogadták a szervezeti szabályzatot. A Föld Népe című hetilapjuk 1908. április 25-én közölte a dokumentumokat.9

A programban központi kérdésként, foglalkoztak a földreformmal, az általános és titkos választójoggal, valamint a földmunkásokat érintő egyéb szociális kérdésekkel, s a nagybirtokok felosztását tűzték ki célul. Ez egyezett az Áchim-párt elképzeléseivel, de visszalépés volt a Várkonyi-párt korábbi programjához képest. A mezőgazdasági munkásság gazdaságiszociális helyzetének javításában sokkal kézzelfoghatóbb volt Várkonyiék elképzelése. A Föld Népében megjelent kiáltvány így szól: ,,A mi válla- inkon nyugszik az ország jövője, a mi tenyereinken az ország ereje és hatalma — mert mi vagyunk a nép.

De ők nem akarják a hatalmat velünk megosztani.” Az általános, titkos és egyenlő választói jognak igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ugyanakkor jelentős naivitást tükröz a jóságos király ábrándja, aki majd megadja a választójogot a mezőgazdasági nincsteleneknek is. Az Országos Földmívelő Párt foglalkozott a népet érintő egyéb fontos kérdésekkel is. így programjukban szerepelt a sajtó, az egyesülési és gyülekezési szabadság kivívása és az ingyenes állami iskoláztatás megteremtése „Minden bajunk forrása, hogy nem vagyunk kellően szervezve és hogy nincsen, aki a földművelő nép érdekeit a törvényhozás házában, igazán és méltán képviselné” — olvasható tovább a felhívásban. A radikalizálódó, nincstelen párasztság céljainak és törekvéseinek megfelelő volt ez a program. Egyházellenességük jórészt az igazságtalan birtokviszonyok, ezen belül az egyházi birtokkal való szembenállásból indult ki. A kor fel-fel lobbanó antiszemitizmusát azonban elvetették azzal, hogy „szocialisták vagyunk, s ez kizárja az antiszemitáskodást.”

Várkonyi István korábbi programjaihoz képest az újvárosiak elképzelése nem volt olyan messzetekintő. Áchiméknál viszont jóval élesebben támadták a földviszonyokat, az egyházat, a nagybirtokosokat, a nagybérlőket. A felhívás érvei igazak, nyelvezete közérthető, így a program vonzó volt. A szegényparasztok, a nincstelenek összefogását hangsúlyozzák a kiáltvány utolsó mondatai: „egyesülésben rejlik az erő, akaratban a győzelem.”

A szervezeti szabályzatként felfogható alapszabály 14 §-ból álló dokumentum.10 Az 1. § a párt nevének és balmazújvárosi székhelyének feltüntetését tartalmazza. A párt céljáról a következőket írták: „A párt célja a földmívelő nép érdekeit a szocializmus szellemében szolgálni, a szocialista eszmék és a legteljesebb egyéni függetlenség megvalósítására törekedni. Zászlónkra a progresszivitás, a radikalizmus és a szocializmus vannak vezető eszméül felírva.” A 3. §-ban a birtokviszonyokkal, a földmunkásság gazdasági kérdéseivel, a megélhetési viszonyokkal kívántak foglalkozni. Többek között ilyen célokat fogalmaztak meg: kötött birtok állami megváltása, parcellázása és a földmívelő nép között haszonbérbe kiadása; progresszív adóztatás; munkaalkalom szaporítása, kötelező* álla9 Mérei Gyula: A magyar polgári pártok programja 1867—1918. 1971. 344—347. old.

10 Uo. 347—350. A program főbb kérdései megegyeznek Kristóffy József i. m. 312— 315. old.

52