A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Orvos Erzsébet: Adalékok a latin nyelv debreceni kollégiumbeli oktatásához (1853-1914)

tés arra, hogy a tartalmukra nézve elvontabb, ízlésre nézve művészibb és irályra nézve választékosabb, к öltői és prosai művek a bölcseleti pályán kellő sikerrel tárgyaltathassanak .. ,”H

Es mi valósult meg ebből?

Nem 8, hanem 6 osztályos a gimnázium. (A 7. és 8. osztályt a bölcseleti tanfolyam első és második évének nyilvánították.) A tantervet ennek megfelelően 6 osztályra tervezték. Eltért az erdőbényei tervezettől: a latinban а VI. osztályban Cicero beszédei és Vergilius mellé Sallustius helyett Horatius ódáit vették fel, a görögben pedig csak a nyelvtan megismeréséig jutottak.

Hogy mit csináltak a 7., 8. osztályban? Erre vonatkozóan a tanterv csak az óraszámot adta meg,14 15 és teljesen a szaktanár belátására bízta, hogy mely írókat olvassák és mennyire mélyedjenek bele az egyes tudományok tanításába.

Problémát jelentett a görög nyelv tanítása. Voltak ugyanis „görögmentes” tanulók, (pl. olyanok, akik állami tanintézetekből jöttek át). Számuk rohamosan növekedett. Sokan kérték például, hogy mivel más nyelvet tanulnak, a görög alól mentesüljenek, holott a tanterv mindkettőt előírta. Végül egyiket sem tanulták.16

Gondot jelentett a tanulók nagy létszáma is. Ekkor ugyanis szinte hazafiságszámba ment, ha valakit megtartanak a tanulói pályán, így nem sorozzák be katonának, és nem viszik külföldre. Ez viszont azt vonta maga után, hogy egy osztályban gyakori volt a 100-as létszám, különösen az 1864—69. években. Ezekben az években egyébként megmaradt a kollégium önkormányzata. Időnként jelentéseket terjesztettek fel a Helytartótanácshoz, így az különösebben nem zavarta az iskola életét.

1873-ban új korszaka kezdődött a gimnáziumnak. Ekkorra már megérlelődött a 8 osztályos szervezet, így szükségessé vált a reformálás.

Több sikertelen kísérlet után 1873 tavaszán a kerületi közgyűlés kimondja a főgimnáziumi szervezet fölállítását. Űj tanterv készül, az ún. „debreceni tanterv”, amelynek célja „az egyetemre s az általános embe- ries és nemzeties műveltségre” való előkészítés.

Továbbra is megmarad a gimnázium „humanisticus” jellege, s akiket a jövőjük szempontjából jobban érdekel a természettudomány, azoknak a 7. és 8. osztályban külön tanfolyaimot szerveznek. Ezeknek a tanulóknak csak 5. és 6. osztályban kötelező görögöt tanulniuk, 7., 8. osztályban pedig csak választható tantárgy. Alsóbb osztályokban osztályrendszerben, közép- és felsőbb osztályokban pedig mérsékelt szakrendszerben kívántak tanítani.

Egyébként a latin és a görög nyelv esetében az eddigi tanterv szerint haladtak.

Lényegében e tanterv új alapokra, eredetiségre egyáltalán nem törekedett, csak a 6 osztályú gimnázium és a bölcseleti tanfolyam tanter14 Az egyházkerületi közgyűlés által jóváhagyott és életbe léptetett tan terv a bölcseleti, jogi, hittani képezdei tanfolyamokra. Db., 1861. TtREL II. 7. a. 4.

15 Latin és görög nyelvből 6—6 óra.

16 1870-ben pl. 205 6. osztályos közül 56 volt fölmentett. Májusban a kerületi közgyűlésen határozatot hoztak a fölmentés megszüntetéséről, de mivel a kivételes esetek száma nagy volt, ezért semmi változást nem jelentett.

37