A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A Simonffy család és Debrecen

1855-ben megnősült, feleségül vette Tóth Júliát (1833—1897), akivel házasságkötésük után huzamos időre európai (Németország, Anglia, Franciaország) körutazásra, tulajdonképpen tanulmányútra indultak. Az ekkor szerzett tapasztalatokat közszolgálata idején, már mint a város első számú vezetője, igyekezett felhasználni.

Simonffy Imre 1861-ben, az alkotmány újbóli felfüggesztésekor tisztségéről lemondott és inkább a Kereskedelmi és Iparkamarában vállalt titkári állást, mintsem, hogy kiszolgálja az újabb önkényuralmat, a provizóriumot. A kiegyezést követően ismét hajlandó volt részt venni a város tisztikarában. Ö lett 1867. máj. 6-tól 1875 .szept. 2-ig a város rendőrfőkapitánya. Ezt követően bízták meg a polgármesterséggel, illetve akt. 7-én azzá választották. E tisztséget, városunk történelmét tekintve, mindenki másnál hosszabb ideig, 27 évig töltötte be.-“

Polgármestersége alatt nőtt igazán nagyvárossá Debrecen. Kiváló diplomáciai érzékkel elérte, hogy állami támogatással — igaz, a város jelentős hozzájárulása mellett — két hatalmas üzem (Dohánygyár 1887- ben, Járműjavító 1898-ban) is létesült Debrecenben. További lényeges, gazdasági vonatkozású kezdeményezése volt, hogy a lakosság jobb ellátása érdekében szorgalmazta az egykori Cukorgyár épületében a Közraktár Rt. létrehozását. Támogatta a Vidoni szalámigyár alapítását. A várható nagy építkezésekre felkészülés érdekében 1880-ban korszerűsítette (Hoffmann-féle körkemence) a városi téglagyárat.26 27 Ez az intézkedés maga után vonta a téglagyár, végső soron a város bevételeinek emelkedését is.

A gazdasági élet fellendítése érdekében nem rostéit 171 debreceni élén különvonattal több napra felutazni Budapestre. Elsősorban ugyan a fővárosban szervezett ipari és kereskedelmi kiállítást tekintették meg (1885-ben), de más gazdasági létesítményeket is megszemléltek (Közvágóhíd, Közraktár, ipari üzemek).28 29

Biztosította városa számára az akkor kialakuló igazságügyi hálózat idején, hogy annak több fontos fóruma Debrecenbe kerüljön. Városunk az alsófökú Törvényszék mellett járásbírósági, mi több királyi ítélőtáblái székhely is lett. Elősegítette, hogy ezen intézmények hivatali helyiségei számára díszes paloták épüljenek, amelydk nagyban emelték Debrecen városképének színvonalát.28

Polgármesterségének ideje alatt megháromszorozódott a városban az iskolaépületek száma. Több középiskola is épült, de gondoskodott óvodák létesítéséről is. Ha a város erejét e téren elsősorban az elemi iskolák építésére irányította is, de a gazdasági tanintézetnek (akadémia) is új hajlékot építtetett. Élénk tevékenységet fejtett ki a debreceni egyetem létrehozása érdekében. Erre saját vagyonából is jelentős összegeket áldozott, de e célja akkor még nem valósulhatott meg.30

Különösen sokat tett a gazdasági élet fontos elemeiért, a közlekedés és a hírközlés fejlesztéséért. A városon belül a főbb utcákat kikövez- tette, tégla és aszfalt járdákat készíttetett. A város levegőjének jobbí26 HBML. IV. B. 1403/a. 3.

27 HBML. Polg. jel. 1880., 1881., 1886—1887. évekre, Debreczeni Ellenőr, 1895. okt. 12.

28 HBML. Polg. jel. 1885.

29 Szűcs E.: i. m. 136—140. old.

30 HBML. Polg. jel. 1877., 1883., 1890. évekről.

22