A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: A Simonffy család és Debrecen

tása érdekében fasorokat ültettetett. Szabadidejében maga is szívesen kertészkedett. Simonyi úti villája kertjében külön almafajtát is kitenyésztett, amit róla neveztek el, s a szakirodalom máig „Simonffy alma”- ként tart számon.

Szerződéssel biztosította a gúti erdőből a fának vonattal történő szállítását (Zsuzsi vonat 1881.), de hasonló módon valósította meg Debrecenben a monarchia első városi gépi vontatású tömegközlekedését, a „kisvasutat” (1884), amelyet látogatása alkalmával Ferenc József is kipróbált (1890. szept. 12.). Ugyanakkor nem riadt vissza anyagi áldozatoktól sem annak érdekében, hogy Debrecen a környező települések közül minél többel vasúti összeköttetést nyerjen. Ezért nagy összegeket fordított a város részéről arra, hogy kiépüljenek az ún. helyiérdekű vasútvonalak. 1884-ben Hajdúnánással, 1886-^ban Büdszentmihályig, 1891- Füzesabonnyal és Ohattal — Polgárral, 1894-ben Sáránd—Derecske— Nagyiétával születtek meg az összekapcsoló vonalak. Az 1884—1891 között létesített pályákhoz épült fel a Kisállomás a Hatvan utca végén, de a megnövekedett vasúti forgalom szükségessé tette egy új Nagyállomásnak az építését is (1900—1901).31

A vasúton túl az országúti összeköttetést is igyekezett megjavítani, ezért anyagiakkal hozzájárult a Debrecen—Nyíregyháza, valamint a Debrecen—Nagykároly kövezett országutak költségeihez.

1884. jun. 4-én hazánkban a vidéki városok közül elsőnek Debrecenben jött létre telefonközpont. Erőteljesen fejlesztette a városiasodás egyik kritériumát, a közvilágítást.32

A polgárság gazdálkodó részének hasznára 18 ezer holdnyi terület kiosztására került sor az államkincstártól megszerzett földekből, és visz- szaváltotta zálogból a pallagi birtokot is (3397 kh). A lakosság nyugalmának megőrzése céljából, a katonai beszállásolástól mentesítés érdekében a régebbi laktanyákat felújíttatta (Gilányi, Salétrom) és újakat építtetett (Pavilon, Péterfia, Nyugati utca).33

A közegészségügy fejlesztése terén artézikutakat fúratott, az épülő Dohánygyárat 20 méteres erdősávval vétette körül. Megvásárolta a budapesti kiállításon a „Dobos pavilont”, s felállítatta azt a Nagyerdőn (1885). Ez a szép, faragásokkal teli, fából készült épület évtizedekig a debreceniek kedvenc szórakozóhelye lett. Közelében tenisz- és jégpályát építettek. A nagyerdei fürdőben a régi és kevésbé hygénikus fakádakat lecseréltette cementből készültekre, a falakat csempéztette. A fiákker- állomásokat aszfaltoztatta és rendszeresen fertőtleníttette, szagtalanít- tatta.34

A régi polgári kórház (Arany János utca végén) épületét időről időre bővíttette, majd amikor erre meglettek az anyagi lehetőségek, új, akkor igen korszerű kórházat építtetett (1891) a mai Bem téren. Szorgalmazta és ellenőriztette a védőoltásokat. Elrendelte, hogy orvosi kezelésben nem részesültek haláleseteinél vizsgálatot kell indítani. Gondoskodott arról, hogy a szegénysorsú járóbetegek is orvosi ellátásban része31 HBML. IV. B. 1403/a. 8. és 10. k. HBML. Polg. jel. 1883., 1884., 1889., 1891. évekről és Szűcs E. i. m. 150—151. old'.

32 Debreczeni Ellenőr, 1895. okt. 12.

33 HBML. Polg. jel. 1876., 1877., 1885., 1886., 1889., 1894. évekről.

34 HBML. Polg. jel. 1885—1887., 1889., 1891. évekről.

23