A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Műhely - Sipos Sándor: A debreceni anyakönyvek

vek első kötete 1719-től 1782-ig a keresztelések, házasságok és temetések adatait, valamint a konfirmáltak és az áttértek névsorát tartalmazza. A bejegyzések minden esetben latinul történtek, kezdetben szöveges formában, az 1740-es évektől általában táblázatba foglalva. 1783-tól különvált a három anyakönyvtípus, külön kötetek tartalmazzák a halottak, a házasságot kötöttek és a kereszteltek adatait. A rovatok nagyjából megegyeznek a református anyakönyvekével, de helyenként annál valamivel szűkszavúbbak, így például a lakóhely megnevezése hosszú időn át csak Debrecen, utca és házszám feltüntetése nélkül. A katolikus anyakönyveket általában latinul vezették, ez alól kivételt képez az 1837 és 1852 közötti időszak, amikor mindhárom, valamint az 1869 utáni időszak, amikor a halotti és a házassági anyakönyvek nyelve magyar. A keresztelési anyakönyvekhez 1800-tól, a házassági anyakönyvekhez 1850-től, a halotti anyakönyvekhez pedig 1863- tól készült betűrendes mutató. Másodpéldányokat a római katolikus anyakönyvekről csak 1839-től készítettek a levéltár számára.31

1839-től önálló kötetben vezették az áttérteket (Megtértek és Hiteha- gyók Anyakönyve), melyet 1844-ig latinul, ezt követően magyarul vezettek. Ezeken kívül még egy anyakönyvet őriznek a Szent Anna Plébánián: a katonák keresztelési, házassági és halotti anyakönyvét, melyet 1869-től 1902-ig önálló kötetben vezettek, kezdetben németül, majd 1876 és 1895 között két nyelven (magyarul is). Ez az anyakönyv a szokásos adatokon túl azt is tartalmazza, hogy az érintett személy melyik katonai alakulatnál szolgált, továbbá pontosan megadja születésének (keresztelésének) idejét és helyét (község és ország megnevezéssel).

Az evangélikusok önálló debreceni egyházközsége csak 1882 végén jött létre. Anyakönyveit az esperesi hivatalban őrzik,32 kutatásához az Északi Evangélikus Egyházkerület (székhely Budapest) püspökének engedélye szükséges. A debreceni evangélikus anyakönyvekről másodpéldányok nem készültek. A levéltárban csak a debreceni egyházközség néhány filiá- jának anyakönyvi másolatait őrzik.33

A görög katolikusok száma a XIX. század folyamán Debrecenben elenyésző volt. önálló egyházközségük csak 1910-ben jött létre. Anyakönyvet 1896 januárjától vezettek, ezt a Görög Katolikus Parókián őrzik,34 kutatásához a Hajdúdorogi Egyházmegye (székhelye Nyíregyháza) püspökének engedélye szükséges. A korábbi évek anyakönyvezése Hajdúböszörményben történt, lévén Debrecen a hajdúböszörményi parókia fiiiá ja. A hajdúböszörményi anyakönyvek a megyei levéltárban vannak.35

Az 1840-es években kaptak Debrecenben letelepedési és működési jogot az izraeliták. Létszámuk a század második felében a meginduló polgári

31 HBML. IV. B. 1424/a. 1—6. k. keresztelési anyakönyvek. Uo. IV. B. 1424/b. 1—3. k. házassági anyakönyvek1. Uo. IV. B. 1424/c. 1—6. k. halotti anyakönyvek. — A másodpéldányok sorozata hiányos, az 1850-es évek anyakönyvei nem kerültek a levéltárba.

32 Debrecen, Dimitrov (Miklós) u. 3.

33 HBML. IV. B. 1425.

34 Debrecen, Béke (Szent Anna) u. 53.

35 HBML. IV. B. 925/a. 1—4. k. Hajdúböszörmény görög katolikus születési, házassági, halotti anyakönyvei 1827—1895. (töredékes).

151