A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937
Szövetségünk,melynek elnökségében gr.Klebersberg Kuno vezetése alatt dr.Preszly Elemér főispán,Fischer Béla alispán a magyar városok polgármesterei, mint a városszövetség elnökei ülnek,a belügyminiszter ur leiratával egyidejűén fordul a magyar vármegyékhez és városokhoz. Tudjuk,hogy nehéz gondok nyűgözik le a magyar önklormányzatokat.De anyagi gondjaink mellett soha sem feledkezett meg a magyarság arról,mivel tartozik nemzeti nyelvének,egyetlen összekötő kapocsnak határainkon túl.Ha valaha,most van ideje a segítésnek.Úgy érezzük,mintha égő házban volnánk,melyből kimenteni igyekezünk a jövő reményeit.Kérjük méltóztassék magyar szive lelkesedésével támogatni ezt a gondolatot, mely a magyar összefogásnak eljövendő nemzedékek előtt,a magyar kultúra törtnéetében, sorsunk mai homályból messze sugárzó bizonysága lesz. Levélcím :Debrecen(Városháza).Postatkp.csekkszámla 40466. A Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége nevében: 1932.szeptember havában. 2. ELŐSZÓ GRÓF BETHLEN ISTVÁN Az erdélyi városok: magyar városok; hordozói egy ragyogó múltnak, beszélő kövei egy letűnt ezer év álmainak, sok küzdelemnek, harcnak, dicsőségnek, és me- mentói egy nagy nemzeti tragédia beteljesülésének. Számomra sokkal többet jelentenek, mint bárki másnak Csonka-Magyarorszá- gon. Színterei voltak az ifjúkor első ragyogó napsugarának, az érett férfikor komoly küzdelmeinek és a nemzeti katasztrófánkat kísérő lelki megrendülésnek. Minél jobban távolodom tőlük térben és időben, annál haragosabb lánggal ég a lelkemben forró és soha el nem halványuló emléküknek fénye: a rájuk való visszaemlékezés csodásán zengő muzsikája annál mélyebben rázza meg bensőmnek minden húrját. Szép és hazafias gondolat volt megírni és könyvbe foglalni az erdélyi magyar városok múltját és jelenét. Megmutatni, hogy mik voltak egyikor és mikké váltak ma, a művész erejével felfedni arcuk legrejtettebb vonásait, amelyek változatlanul a régieknek tűnnek fel és mégis lassan-lassan szent hagyományok kriptájává alakulnak át. Még ma is ott derng rajtuk az ezeréves magyar szellemiség világossága. Lelkűk mélyén ma is még magyarok, mert amit az idők hosszú évszázadok alatt beléjük leheltek, egyik napról a másikra megsemmisítteni nem lehet. E könyvnek sorai nemcsak a múltat idézik és nem csak azok számára hoznak komoly és nagy lelki megindulást, akik valamikor maguk is élték e városok életét, hanem közelebb hozzák őket az új magyar generáció leikéhez is, amely sajnos, ma már csak a történelemből ismeri Erdély ősi földjét; vizét nem ihatta, a levegőjét nem szívhatta, sajátos lelkiségének zamatét csak a történelemből és csak az irodalomból érezhette. Ennek az új magyar nemzedéknek nagy szüksége van arra a lelki felfrissülésre, amelyet e könyvből kiáradó ózondús magyar levegő hoz számára. Tudást, erőt, hitet és bizalmat meríthet belőle nagyobb nemzeti célok kitűzésére, súlyosabb feladatok vállalására. A közéletben szereplőknek nincs ma komolyabb kötelességük, mint újból és újból felhívni az ifjabb generáció figyelmét arra, hogy a trianoni határokon túl három és félmillió magyar testvérünk folytat élet-halálharcot nemzeti élete megmaradásáért és hogy ezt a küzdelmet csak akkor állhatja végig, ha a másik kilenc millió magyar történelmi szolidaritását a háta mögött érzi. Erről beszélnek e könyv lapjai. Erdélyi Városkönyvek. Képes kiadás gróf Bethlen István előszavával. Sajtó alá rendezte dr. Kuthy Sándor 109