A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937
1. a fiatal magyar tehetségek első könyveinek megjelenését lehetővé tenni, 2. a kisebbségi magyarsággal való kulturális kapcsolatokat intézményesen megszervezni, mintegy kisebbségi magyar kulturális parlamentet létesíteni. Mindkét cél elérésére gazdag programot dolgozott ki a szövetség: a vidéki kulturális és irodalmi centrumainak kialakítása érdekében ter- elnöke megnyitójában a klebersbergi gondolat alapján újra megfogalmazta a szövetség alapvető céljait: vezték a vidéki városok kulturális egyesületeinek együttműködését, folyóirataik támogatását, a fiatal tehetségeik megismertetését, a vidéki szellemi értékek feltárását, előadássorozatok tartását és könyvkiadó-szervezet létrehozását. Mindebből azonban csak annyi valósult meg, hogy Pécs, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza kulturális egyesületei meglátogatták egymást. , A kisebbségi területen működő kulturális egyesületek egyesítését tervezték a magyar példa alapján. Továbbá egymás kölcsönös meglátogatása, a kisebbségi írók első könyveinek kiadása. Sikerült a felvidéki és az erdélyi írók számára eredményes magyar előadássorozatot szervezni: így jelentős anyagi segítséget kaphatott a Kassai Kazinczy-Céh és az Erdélyi Szépmíves-Céh. A bevezető után Herczeg Ferenc előadására került sor. Az előadó a kulturális decentralizáció lehetőségeiről, eredményeiről és ezzel kapcsolatban a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége feladatairól szólt: „Azt hisszük, a magyar jövőnek egyik első feltétele, hogy olyan keretet és olyan tartalmat adjunk vidéki városaink és idővel falvaink életének, hogy kultúrember örömmel vallhassa magát polgárunknak.” A tisztikar megválasztása4 után dr. Kuthy Sándor ügyvezető felolvasta jelentését, amelyben beszámolt a szövetség másfél évi működéséről. Nagy feltűnést keltett az a bejelentés, hogy a szövetség a 10 000 holdnál nagyobb földbirtokosok nagy részét a kisebbségi magyar kultúra támogatására felhívott „ . . . de egyetlen jelentkezés sem történt.” (Kiemelés az eredetiben G. I.) Végül dr. Kuthy Sándor előterjesztette a szövetség kiadványprogramját. Az Athenaeum szerkesztésében tervezték a kisebbségi magyar városok kultúrportréinak megjelentetését: Kassa (Szik- lay Ferenc dr., Kassa), Kolozsvár (Maksay Albert dr., Kolozsvár), Pozsony (Aixinger Imre dr., Pozsony), Nagyenyed (Makkai Sándor dr., Kolozsvár), Arad (Krenner Miklós dr., Kolozsvár), Nagyvárad (Tabéry Géza dr., Nagyvárad), Toroczkó és Kalotaszeg (Kós Károly, Sztána). Tervezték továbbá a Vág völgyét, a kárpátaljai magyar bányavárosokat, Temesvárt és Marosvásárhelyet bemutató kiadványok megjelentetését. 4 A közgyűlés társelnökéül újból Fischer Bélát választotta. Alelnökül Légrády Ottó dr.-t és Szudy Elemér dr.-t Tiszteleti tagokul gróf Klebersberg Kunónét, dr. Preszly Elemért, d'r. Sipőcz Jenőt. Ügyésznek Erdődi-Harrach Tihamér dr.-t. Az intéző bizottságba dr. Németh Lászlót, titkárnak Németh Imrét. A választmányba kerültek: Csuka Zoltán, Fülep Lajos és dr. Gulyás Pál. A kisebbségi intézetek bizottságának vezetőségébe dr. Millekkel Rezső és dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi tanárok. HBML. X. 301. 431. 103
