A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937
A Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége 1935 nyarán pályázatot hirdetett meg a magyar városok, vidéki kultúrcentrumok történetének, fejlődésének bemutatására.5 6 Figyelemre méltó a felhívás következő néhány sora: „Sajnálattal látjuk, hogy minden igyekezetünk sem tudja sokhelyt egyesületeinket kimozdítani tespedéséből, nem találjuk meg a kellő érdeklődést és támogatást ... a vidék néma, melynek kedvéért munkánk megindult.” Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan forrásanyag, amelynek alapján a szövetség munkájának értékelésére vállalkozhatnánk, azt azonban meg kell állapítani, hogy a meghirdetett program egyenetlenül valósult meg. 1936 elején nagy lendülettel folytatódott a kisebbségi magyar kultúra követeinek bemutatása Magyarországon. A szövetség február elején ismételten az alispánokhoz és polgármesterekhez fordult azzal a kéréssel, hogy segítsék elő kárpátaljai és vajdasági írók bemutatását a magyar városokban. A tervek szerint a gróf Eszterházy János elnöklete alatt működő Kárpátalji Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége részéről a pozsonyi Toldi Kör, a kassai Kazinczy Kör, a komáromi Jókai Kör, Rima>- szombat és Losonc magyar vezetői jönnének át látogatásra márciusban, többek között dr. Jankovich Marcel, Tamás Lajos, Szombathy Viktor, Rácz Pál, dr. Aixinger László, dr. Sziklay Ferenc, Darkó István. A jugoszláviai súlyos helyzetben élő magyarság szellemi reprezen- tásai, a Vajdasági Magyar Írók Egyesülete tagjai dr. Csuka Zoltán, dr. Fekete Lajos és Herczeg János szintén március folyamán érkeznek meg Magyarországra. Az előadói körutak jól szolgálták a kisebbségi magyarság érdekeit.5 1936-ban a közgyűlést a Liszt-ünnepséggel összekapcsolva rendezték meg március 25-én a Hubay-palotában. A gyűlésen 41 egyesület képviseltette magát. Ady Lajos megnyitó beszédében keserűen állapította meg, hogy ........a hivatalos tényezőktől legfeljebb jóindulatú, de lassanként üresnek bizonyuló biztatgatásokat kapunk ...” A szövetség munkájához a jövőben több megértésre van szükség — hangoztatta a szónok. Ezután dr. Kuthy Sándor ügyvezető olvasta fel jelentését. Az előadás első részében a kisebbségi magyarság történeti fejlődésének vázlatos bemutatására került sor. Arra, hogy a megcsonkított anyaország és a kisebbségi magyarság közt a társadalmi és kulturális kapcsolatok jobban megszakadtak „ . . . mint azt az új határok kényszere rendelte”. Az anyaország politikusai „A távolabbi céltól,. az elveszett területek visz- szaszerzésetől nem látták a közelebbit, a kisebbségi magyarsággal való szellemi kapcsolatok életrehívását, kiépítését.” Joggal teszi fel a kérdést Kuthy „Vájjon Tisza Istvánnak volt-e igaza, aki annakidején úgy rendelkezett, hogy megszállás esetére minden magyar maradjon a helyén, tegye le a hűségesküt, vagy azoknak akik úgy vélték, nem szabad? Az előadó megállapította, hogy kevesen tudják Magyarországon, hogy hogyan élnek a magyarok a négy utódállamban. Először a magyar nagybir5 A vezetőség 1935 júliusában hirdette meg a pályázatot. A megadott szempontok: A város múltja (rövid történeti vázlat), A város emlékei (épületek, műemlékek fotográfiái). A város mai arca, társadalmi élete. A város új létesítményei. Kulturális élet. A város rétegződése. Iskolák, irodalom, színészet, zene, képzőművészet. A város jövője. HBML. 301. 431. 6 A kárpátaljai és vajdasági magyar írók eddigi bemutatkozását politikai okokból megakadályozták. Első eset, hogy teljes egységben és ily számmal vonultak fel beszámolóra. HBML. X. 301. 431, 104
