A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937

rolyt kolozsvári, dr. Sziklay Ferenc, dr. Blanár Béla kassai, Eszterházy János gróf és Jankovich Marcel pozsonyi lakosokat.1

A szövetség tisztikara még szeptember folyamán megkereste az ön- kormányzatok első embereit a kialakított programmal és kérte ahhoz támogatásukat. A felhívás — teljes terjedelemben közöljük a függelékben — a magyar kisebbség helyzetének reális bemutatása után a konkrét teendőket sorolta fel: kiadói közösséget kell szervezni írókból és a vidéki nyomdákból; a könyveket olcsó áron kell forgalmazni; a kiadásra kerülő műveket szakértő bizottság válogatja ki.

1933. június 27-én Budapesten, a Belügyminisztérium épületében került sor a szövetség évi rendes közgyűlésére. 25 kulturális egyesület képviseltette magát a rendezvényen. A napirendi pontok előtt a társelnök és az ügyvivő méltatta az 1932 őszén elhalálozott gróf Klebersberg Kunó érdemeit, életútját, a szövetség szervezésében elért eredményeit. Az évi jelentés összegezte a felhívásra érkezett felajánlásokat.2 A vezetőség véleménye szerint a tervezett feladatok megoldásához az összegyűlt tőke elégtelen, további gyűjtésre van szükség.

A szövetség szervezeti élete szorosan kötődött a Városok Kulturális Szövetségéhez. A szövetség alakulásával és működésével felmerült költségeket a fenti szövetség előlegezte. Az alapszabály szerint a pénzkezelést annak a városnak számvevősége ellenőrzi, ahol a szövetség irodája van. Ezért Debrecen sz. kir város számvevősége, amely egyben a Város- szövetség számvitelét is viszi kéretett fel erre.

Kiemelt feladata volt a közgyűlésnek a szövetség vezető testületéinek erősítése. Így került sor a választmány intézőbizottságának létrehozására: Fischer Béla ügyvezető elnök, dr. Kuthy Sándor igazgató (Debrecen), Surányi Miklós, Kollár Kálmán és Ady Lajos (Debrecen) számvevő személyében. Sor került titkárság felállítására is: Oláh Gábor (Debrecen), Kocsis László, Buday György, dr. Kollár Kálmán; tiszteletbeli titkárok Mécs László (Kassa), Tabéry Géza (Nagyvárad), Reményik Sándor (Kolozsvár), Szenteleki Kornél (Szabadka) nyerték el a bizalmat. A választmány javaslatára a közgyűlés dr. Nevetős Gyulát, dr. Patonay Dezsőt, dr. Papp Károlyt (Debrecen) és Márk Endrét (Debrecen) a szövetség alelnökei közé beválasztották. Végül kiegészült a választmány is

1 Az alakuló gyűlésről egy szakadozott, kétoldalas, másolat jegyzőkönyv maradt. A tisztikar: örökös t.-elnök: gróf Klebersberg Kunó, társelnökök: dr. Preszly Elemér főispán, Fischer Béla alispán, dr. Szalay József ny. k.-főkapitány, är. Somogyi Szilveszter polgármester, a Városszövetség elnöke, dr. Vásáry István, dr. Hodobay Sándor, a Városszövetség társelnökei. Ügyvezető alelnök: Móra Ferenc. Alelnökök: Szabovljevts Dusán alispán, Jánossy Gyula, dr. Tóth Tamás polgármesterek, Ady Lajos, dr. Tóth Lajos és a csatlakozó egyesületek mindenkori elnökei. Ügyvezető: dr. Kuthy Sándor. A választmányba 14 tagot választottak, életre hívták még a számvizsgáló bizottságot és a könyvkiadó bizottságot. HBML. X. 301. 431.

2 A felhívásra a következő felajánlások érkeztek: Baranya vármegye 3000, Tolna vármegye 1000, Sopron vármegye 300, Zala vármegye 200, Veszprém vármegye * 200, Somogy vármegye 100, Szeged 1000, Debrecen 2400, Pécs 1500, Miskolc 300, Békéscsaba 250 pengő.

A nyomdák közül munkában megajánlott: Szeged városi nyomda 1500 pengő, Debrecen város nyomdája 5000 pengő Prometheus nyomda, Szeged, 3000 pengő, Pestvidéki nyomda Vácon 3000 pengő, „Dunántúl” egyetemi nyomda Rt. Pécs 5000 pengő. HBML. X. 301. 431.

100