A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937
a következő tagokkal: Csobán Endrével (Debrecen), Nánay Bélával, Juhász Gézával (Debrecen) és Fáy Árpáddal. A fenti névsor alapján nyugodtan mondható, hogy a debreceniek lényeges szerephez jutottak a szövetségben. A Városszövetség korábbi eredményes kisebbségi tevékenységére alapozta a szövetség hivatalosan a magyar kisebbséggel kapcsolatos programját. A második napirendi pont vitája alapján a szövetség a kárpát- alji és erdélyi magyarság helyzetéből kiindulva beadvánnyal fordult a kultuszminiszterhez: ,,Az erdélyi és szlovenszkói magyar életnek a politikai napilapon kívül a magyar nyelv- és irodalom fentartására folyóiratra (kiemelés az eredetiben G. I.), irodalmi és tudományos művek kiadására is szükség van.” A városszövetség tevékenységét a következőkben foglalta össze: ,, . . . rendeztünk az Erdélyi Szépmíves Céh részére 12 magyar vidéki városban propoganda estet, ezért szerveztünk a kassai Kazinczy Céh érdekében 17 magyar vidéki városban hasonló előadócyklust, ezért javasoltuk közös kultúrbizottság (kiemelés eredetiben G. I.) létesítését, mely félévenként Budapesten gyűlt össze, ezért vettünk részt a szlo- veszkói magyar kultúregyesületek szövetsége alakuló gyűlésén, tartótunk az Erdélyi és a Kazinczy Céh vezetőivel több értekezletet közös akciók megbeszélésére . . .” A városszövetség által megkezdett sokirányú tevékenység folytatására vállalkozott a Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége. A közgyűlés vitájában felvetődött, hogy a szlovenszkói magyarság vezető folyóiratát a Magyar Írást a szövetség vegye át, illetve szerezzen számára annyi előfizetőt, hogy meg tudjon élni. A résztvevők szerint lehetne növelni a folyóirat magyar előfizetőinek számát, illetve ki lehetne adni egyidejű magyar különszáimot. Ezentúl ki kell emelni a folyóiratot a válságba jutott Kazinczy Szövetkezetből és önálló vállalattá kell alakítani, kb. másfél éven át a folyóiratnak havi támogatást kell biztosítani — bizonyos példányszám könyvtárak és iskolák részére való átvétellel is. Rendkívül nagyvonalú volt a szövetség vezetőinek az elképzelése a folyóirat jövőjét tekintve: „A folyóirat megerősödése esetén alkalmas a jugoszláviai magyarság szellemi szükségletei kielégítésére a „Kalangya” bevonásával, sőt később az „Erdélyi Helikon”-nal is kooperálhatna, amivel a kisebbségi magyarság szellemi igényei központilag irányíthatók volnának — a jó német példát követve.” A szövetség, amíg a teljes kultúregység nem valósul meg, almanachok kiadását tervezte mind a négy területről, de programjába vette a kisebbségi terület illusztrált, irodalmi jellegű monográfiáinak, magyar történelem, földrajz, magyar irodalomtörténet kiadását is. A közgyűlés eredményes munkát végzett a szervezeti megerősítéssel és tartalmi feladatok kijelölésével. Az Erdélyi Szépmíves Céh magyarországi előadó körútja III. estjét 1933. december 10-én Debrecenben rendezte meg a Városok Kulturális Szövetsége és a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége, az összes debreceni közművelődési egyesületek közreműködésével. Az Erdélyi estet dr. Vásáry István polgármester, a szövetség ügyvezető elnöke nyitotta meg. Ezt követően gróf Bánffy Miklós ny. külügyminiszter tartott előadást az erdélyi magyar életről. A műsor kulturális részében Kós Ká101
