A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón

lek.9 Magyaróvár, s általában a hazai agrároktatás — közte is a nem kis szerepet játszó Debrecen — a XIX. század utolsó évtizedétől emelkedett európai színvonalra.10 11 A magyar mezőgazdaság-tudomány tartópillérei a felsőszintű képzés műhelyei: Keszthely, Magyaróvár, Debrecen, Kassa stb. E tudományág növekvő színvonalát a gazdálkodás általános fejlődése sarkallta. A tudományos alapokon álló tananyag- rendszer megteremtése is e korszakra esik. S még egy szerencsés mozzanat: a hazai ta­nári kar az oktatás mellett kutatást is végzett, európai mércével mérve is kimagaslóan. A kutatás központjai a gazdasági akadémiák és a kiegyezés után életre hívott kísérleti állomások, bár az utóbbiak kezdetben főleg hatósági feladatot láttak el. Ez alól kivétel csupán Magyaróvár, ahol „...a tanárok kutatói ambícióinak eredményeként, a tudo­mányos vizsgálódások központjaivá (vált)”.11 A „nagy tanári kar” tagjai között olyan egyéniségek találhatók, mint Rodiczky Jenő, Cselkó István, Sporzon Pál, Linchart György, Deininger Imre, Cserháti Sándor, Thallmayer Viktor, Hensch Árpád, Újhe­lyi Imre, valamint Kosutány Tamás. Deininger Imre121868—1894 között Debrecen­ben tanároskodik. 1874-ben átszervezik a magyar mezőgazdasági oktatást. Felsőfokú végzettséget ad Magyaróvár, középfokút Debrecen, Kassa, Keszthely, Kolozsvár, ami fémjelzi a nagy hírű intézmény tekintélyét. A patinás intézet falain belül Kosutány Ta­más 1903-ig oktatott, kutatott, s közben vezette a helybeli vegykísérleti állomást. Majd 1903. október 1-tól az Országos Magyar Királyi Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatója,13 amelyet 1881-ben létesítettek. Az intézményt ha­láláig vezette, s közben a műegyetemen kémiai technológiát adott elő. A kémia, mint a mezőgazdaság alapja A korszerű gazdálkodás letéteményesének tekintett kémia a múlt század utolsó évtizedeiben nyomult be a mezőgazdaság berkeibe. Az agrokémia vagy mezőgazdasá­gi kémia „... név alatt vonjuk össze azt az igen szerteágazó munkát, amit Magyarorszá­gon az agronómia és növénytermesztés határán, a haszonnövények és élelmiszerek te­rületén, részben szerves kémiai, részben már biokémiai, részben analitikai, részben ta­lajtani s kis részben technológiai vonatkozásban egészében a magyar mezőgazdaság fejlesztése, termékeinek jobb értékesíthetősége érdekében végeztek... (A magyar) ál­lam európai szinten is élvonalban álló kutatási szervezetet hozott létre már a múlt szá­zadban, amelyet meglehetős bőkezűen tartott fenn...(...) A védővámrendszer elter­jedése (.. .) a múlt század végén Európában nehezítette a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági ipar exportlehetőségeit, melyek korábban szinte korlátlanok voltak. A műtrágyázás, a növényvédő szerek, a tartósítás fejlődése és terjedése fokozta a kon­kurenciát a nemzetközi piacon. E szempontok indokolták, hogy e század elején, 1908-ban a Műegyetemen Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszéket is létesí­9 Köztelek, 1915. 109. o. 10 Hecknast József— Zsinka Józsefné: Szakoktatás-történet 2. köt. Gödöllő, 1983. 44—47. o. 11 Uo. 12 A debreceni agrár-felsőoktatás 100 éve. (Szerk.: Komoróczy György) Bp. 1968.151. o. Deiniger Im­re Debrecenben először a földműves iskola igazgatója, majd 1871-ben véglegesítik a gazdasági tanin­tézetnél, ahol a szántóföldi növénytermesztést adja elő, sőt átmenetileg ásványtan is oktat. Lásd még: Agrártört. életrajz i. m. 65—71. o. 13 Az Országos m. kir. Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás 25 évi működése. (Szerk.: Kosutány Tamás) Bp. 1907. 5—11. o. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom