A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Surányi Béla: Kosutány Tamás és a hazai agrokémia a századfordulón

Életútja, tanulmányai Kosutány Tamás (1848. március 7., Nyírlugos—1915. január 19., Budapest) életpályája az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő dermesztő évtize­dek oldódása utáni időszakra esett, amelynek politikai hátterét az 1867-es kiegyezés adta meg. Ez fordulópont a helyét kereső Magyarország történelmében, elindítva a nemzetet a polgárosodás útján. A reformkor mezőgazdaságot is termékenyítő évtize­dei után az Európához való fölzárkózás megtorpant, s egyoldalú gabonatermesztésre rendezkedett be az ország, amelynek kedvezett a korabeli európai gazdasági helyzet is. A hazai termésfölösleg megjelenése Európa piacán — gabonahiány kontinensszer- te — hozzájárult a gabonatermesztés prioritásának kialakulásához. Ugyanakkor a bel­terjesség érvényesülését számos tényező gátolta, közte a pénzhiány, a magas adóter­hek, a jobbágyfelszabadítással járó élőmunka drágulása. A pénzszűkében szenvedő földtulajdonosok igyekeztek birtokuktól szabadulni, földjüket főként bérlőknek ki­adva. Az uradalmakat irányító gazdatisztek (családtagjaik) egy része pályamódosítás­ra kényszerült. Ilyen sorsra jutott Károlyi György birtokának gazdatisztje, Kosutány János is,2 akit nyugdíjaztak, így kénytelen volt családjával az uradalomból elköltözni, először Nagybányára, majd Szatmárra. Klasszikus műveltsége, nyelvismerete megél­hetést nyújt családjának. A szülők méltán büszkék lehettek gyermekeikre, mivel Ko­sutány Géza táblabíróként vált híressé3 4, Kosutány IgnáÉ jogakadémiai tanárként te­vékenykedett, s az 1920-as években a szegedi egyetem tanára. A család szellemiségé­nek kialakításában fontos szerep jutott a feleségnek, Jósa Petronellának5 6 7, aki fogé­konnyá tette gyermekeit a nemzeti kultúra iránt. Kosutány Tarnál már középiskolás korában érdeklődést mutatott a kémia iránt, s végül a családi indíttatás segített pálya- választásában. A szatmári katolikus főgimnázium elvégzése után nagybátyja, Jósa László ösztönzésére a Keszthelyi Országos Gazdasági Felsőbb Tanintézet hallgatója, melyet kitüntetéssel végez el. Tanárai közül Schenek István1 gyakorolt rá legnagyobb hatást. A végzés után Pestre kerül önkéntes katonai szolgálatra. Időközben lehetősége van az egyetemen hallgatni a korszak jeles kémikusát, Than Károlyt,8 1870-ben ösz­töndíjat kap és Hallében agrokémiai stúdiumokban mélyed el. Visszatérve, 1871-ben kinevezik Magyaróvárra segédtanárnak, amit rövidesen rendes tanári előléptetése követ. Az akadémia tanárai nem kisebb feladatot vállaltak magukra, mint a magyar mezőgazdasági tudományos irodalom megteremtését, egyúttal tovább pallérozva a hazai szaknyelvet is. Erre a lehetőség megvolt, mivel 1869-ben az akadémia átkerült a magyar kormány kezébe, s ettől fogva kétnyelvű oktatás folyt, amely 1884-ben szűnt meg véglegesen. „Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk mai kifejlődé­sének alapját Magyaróvárott rakták le a lelkes, fiatal tanárok” — úja a korabeli Közte­2 Sigmond Elek: Dr. Kosutány Tamás levelező tag emlékezete. Bp. 1926. 2. o. 3 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1899.6.köt. 1144. ő. (A későbbiekben: Szinnyei és a megfelelő kötet évszáma, valamint az oldalszám) 4 Uo. 1144-1145. o. 5 Sigmond E.: i. m. 3. o. 6 Részletes életrajza: lásd 2. jegyzet, Köztelek, 1915. 108—110. o. Pintér János: Kosutány Tamás. In: Agrártörténeti életrajzok. (Szerk.: Für Lajos—Pintér János) Bp. 1985. 271—276. o. (Lásd később: Agrártört. életrajz) 7 Szinnyei J.: 1908: 363—365. o. 8 Gomöocz£ndre:AkirályimagyarTermészettudományiTársulattörténete(1841—1941).Bp. 1941. 94-96. o. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom