A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Papp Klára: Együttélő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban

adták elő”.25 Éppen az ilyen esetek miatt szorgalmazta a közösség is a nemességvizsgálatokat. Az armalisták esetében — ahol a privilegizált nem birtokolt mentességgel bíró telket — a jobbágytelek használata a földesűri adó és a közterhek viselésére egyaránt kötelező évényű volt. A birtokos esetenként éppen ezért adott ki a belső földforgalmat ellenőrző rendelkezést, amilyet pl. 1738-ban a Bagoson tartott úriszéken határoztak meg a derecskéi uradalom számára: eszerint a lakosság semmilyen ingatlant „Mlgos (Méltóságos) Uraságh Tisztje hire, következendóképpen annak comissiója s a Helység bírája tudta... nélkül külsőnek kiadni, árendálni, annyival inkább zálogosítani és eladni ne merészellye”. Az utasítás lehetőséget teremtett arra is, hogy a helységek elöljárói bevonják az adózásba a curiával rendelkező, de földjét bővíteni kívánó nemeseket is. Bajomban 1746-ban ifj. Sólyom János kapott „a Mlgos (Méltóságos) Hercegi Ház földjén egy istállónak való helyet”, amely után az éves taxafizetést magára vállalta. 1764-ben Nemes Ferencnek, aki „Nemesi Titulust” vindikált magának, az alábbi feltételek mellett engedélyezték a vásárlást: a ház és a jószág taxáját „mint akár- mely contribuens ember fizesse meg”, adja meg az „Uraságot érintő” szolgálatokat, s hasonlóan a „culinarét, pascuatio bért” stb., ellenkező esetben a bíró elveheti és másnak adhatja a földjét.26 1771-ben a birtokosi szándék még leplezetlenebbül szerepelt a feltételek között: „Földes Uraság ügyét illetően Bíró Uramtul fügjön...”

A Károlyiak kéci birtokán Drágosi György nemes hasonló tartalmú kötelezvény alá tette oda „kereszt vonását”, amikor Szokán Tógyer árváinak házát megvásárolta (1821).27 A margittai Szüts István (1799) nemcsak az anyai jusson nekijutó két darab földet ajánlotta fel Giday Mihály inspectorhoz írott kérelmében a Csáky családnak, hanem a helyette a helység határában kapott földért 2 Rft taxát és „Esztendőnként Húsz gyalog napszámot” is ígért.28

Az armalista nemesek és a paraszti közösség földesúri adózásának elkülönítésére jó példa Berekböszörmény mezőváros, ahol Ferdényi Gábor plenipotentiárus külön- külön kötött éves contractust a szolgáltatásokról. Az 1752—54 közötti időszakról fennmaradt szerződések a nobilium részére a nónán kívül előírták:,-,tartoznának Taxát és 12 napi szolgálatot fizetni 151 Rft 48 krajcárt”. Bizonyos fuvarozási kötelezettségük (a téglavetőhöz) megmaradt, mindez azonban jelentősen kevesebb, mint a communitásé, ahol az éves summa mellett sokrétű szolgáltatással tartoztak. A Csáky- ak a mezővárosban továbbra is lehetőséget adtak a robotváltságra, pl. 1793-ban és 1794-ben, amikor a váltságpénzt fizetők között ott voltak a nemesek is.29

A török háborút követően nemes és nemtelen egyaránt szabadon foglalhatott földet a helységek határán, s ebből következően a korábbi nemesi földek jelentősen bővültek.

A Csákyak által manumittált Kovács família a margittai Fogas hegyen kb. 7 ka- paallya földet irtatott az erdőből, s „ragasztatott а ... manumittált szőlőhöz Kovács Mihály által, s... azulta, mint manumittált szőlők bíratnak”. A Kaposi nevű szőlőt pedig egy Pántos nevű jobbágytól erőszakkal vette el Kovács Mihály.30 A konyári sená25 Bajom és Sáránd esetei, 1. Szendreyl.. i. m. 66—67.old.,Szalonta, 1. Móczár J.. i. m. 55. old., Berettyóújfalu, HBML IV.A.l/a 39. k. (1774).

26 HBML V.614/a. További példák hasonló feltételekkel: Szalai János (1763), Sólyom Ferenc (1771), Sólyom István (1756), Mátyus István (1759), Szekrényes János és Nemes Péter (1762).

27 MOL P. 392. 155. fiók (Kécz).

28 Uo. P. 71. Fasc. 6. No. 52.

29 Uo. P. 71. Fasc. 4. No. 18. és SÓBA Levoca Fasc. 644. D. 66., Fasc. 645., D. 66.

30 MOL P. 71. Fasc. 6. No. 27. (1751).

27