A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei
A vendéglő és szálló berendezésén kívül, melyek maximálisan felülműlják az alakulásától számított bármelyik évi állományát, közel 300 év távlatában nyugodtan kijelenthetjük, hogy a hortobágyi csárda nagyot fejlődött. A nemrég létesült hortobágyi fogadóval, a hozzá tartozó Kulacs büfével együtt is alig tudja ellátni a megnövekedett forgalmat, az iránta támasztott igényeket.45 Árkádos tornáca, nyáron hűvös fogadószobái, jó konyhája és kitűnő zenekara kellemes környezetet biztosít az ideérkező vendégeknek. A csárda kéményén levő gólyafészek az évről évre visszatérő madarakkal már szinte jelkép, az idegenből is mindig visszatérő vendégek kedves látványa.46 A Hortobágy egyre fejlődő idegenforgalma, de a táj folklorisztikus hagyományaiból táplálkozó sajátos kultúra megteremtette a nagy nyári rendezvények egész sorát.47 Júniusban a hortobágyi lovasnapok most már nemzetközi szintű rendezvényei 40—50 000 embert csalnak a pusztára, mely hamis romantikától mentes szórakozást biztosít az idelátogató vendégeknek, érdeklődőknek. Az évről évre augusztus 19—20-án megrendezésre kerülő felújított hortobágyi hídivásár, népművészeti napok és a pásztortalálkozó szintén nagyon látogatott nyári rendezvények közé számítható.48 Ez természetesen a vendéglátás korszerűségét, gyorsaságát igényli, melyben a csárda sem maradhat le, mert méltó vetélytársakra talál különösen nagy forgalom idején a különböző FMSZ vendéglőkben. Ezért maga is igyekszik, bár gyakran váltott üzletvezetőkkel és kitűnő ételekkel a vendéglátás minden eszközével és látványosságokkal kedveskedni a vendégeknek.49 így a különleges halfélékből készült ételek mellett a sajátos pásztoreledelek és az időnként, különösen nagy forgalom idején megrendezett ökörsütés a csárda sokszor emlegetett különlegességei. A felújított nyári rendezvények révén is, amelyhez a bátorító ötletet és a gyakorlati támogatást — mint akkor lehetőséggel rendelkező ember — magam sem késlekedtem megadni, nyugodtan megállapítható, hogy a hortobágyi csárda kinőtte adott kereteit. A megnövekedett vendégforgalomban az igényekkel nem tud lépést tartani. Bővítése komolyabb áldozatok árán is szükséges, s ezt a kor igénye joggal megköveteli. A Hortobágy községgé alakult. A 100 éve felvetődött terv, mely a Hortobágy központjában Újdebrecen néven községet kívánt létesíteni, s mely tervet akkor „fel- hónyargaló”-nak minősítettek, megvalósult.50 1967-ben létrejött a korábban Debrecenhez, majd Balmazújvároshoz tartozó közigazgatási terület helyén önálló joggal Hortobágy község. De a csárda és a vendéglátás funkcióját, fontosságát ez csak még inkább hangsúlyozza, mert most már nemcsak az idegenekre, de a helyi lakosokra is kell gondolni. Ésszerű, ügyes gazdálkodással, megalapozott távlati fejlesztéssel a csárda továbbra is alkalmas és méltó lesz a közel háromszáz éves történeti múltjához, mert nemcsak múltja van, hanem remélhetőleg jövője is. 45 A csárda bővítése, illetőleg az ivó étteremmé alakításával egyidejűleg 1967-ben került sor a Pásztormúzeum előtti Kulacs Büfé felállítására. 46 Papp Antal: Debrecen., Bp. é. n. 237. o. 47 Hortobágyi lovasnapok műsora, Debrecen, 1967. 48 Vő. Lengyel Imre: Debrecen és a Hortobágy. Debrecen. 1943. 12. o. 49 Jelenleg a csárda vezetését váltással különböző üzletvezetők látják el a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat megbízásából. 50 Zoltai Lajos: A hortobágyi puszta története. Kézirat. Debrecen, 1937. febr. 5. Déri Múzeum Adattára Történeti gyűjt. 187. sz. 128
