A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
1848-1849 - Surányi Béla: Egy reformkori szőlősgazda: Görög Demeter
Paulis, Gyorok, Pankota, s Magyarád jeleskedik termékével. Alcsút76 77 78 79 és környéke otthont adott a rajnai rízling fajtának. Badacsonyi17 „asztali, aszúszőlő, s ürmös borok a legjobb borai közé tartoznak az országnak”. A kitűnő bort olyan fajták garantálták, mint a kéknyelű, a hárslevelű, a juhfarkú, a sárfehér, a túli piros, a fekete kadarka, a muskotály stb. A bakator78 a diószegi és érmelléki bor néven is ismeretes, amely Bihart öregbítette. Baranyában79 a siklósi és a villányi vörösbor szerzett híveket magának. A bársonyosi fehér80 — Veszprém megyében — alapanyagát a dinka, a fehér kadarka, a sárfehér, s az ismeretlen eredetű zöld lampért (lampert) vagy magya- rádi stb. biztosította. A Bereg vidéke81 82 sem szűkölködött fehér borban. A Pest megyei Bogdány82 — a faluról elnevezett fajtájával — a fehér borok választékát gazdagította. Buda és környéke:83 „.. .veres, az az gránát színű borával már régen tetemes kereskedést űznek a külső országokba is. A budai óbor nagyon közelít a francia bordo (Bordeaux) borhoz. Legjobb szőlőfaj(ta), amellyel itt a veres bor készül és mellyel a szőlőknek nagyobb része bé van ültetve, a fekete kadarka...” (Ismert névváltozatai: rote katarker, kleinschwarze, rácfekete, vadfekete, cigányszőlő.) A Csókakő vidéke84 — a móri borvidék — közel félszáz szőlőfajta termőterülete. Baranyában8Va a vörös borok dominálnak, így a siklósi és a villányi, de velük egyenértékű minősítést ad Görög Demeter a kövesdi fehér bornak is. Csongrád vármegye85 szőlőkultúrájának fejlesztésében sokat köszönhet Vedres Istvánnak, aki hazai és külföldi fajták telepítésével igyekezett megnyerni szűkebb pátriáját e nemes ügynek. „Csongrád mezővárosnak86 87 88 89 90 szőlős kertjében legjobb szőlőnek tartják a veres dinkát, Debrecenben tinka a neve, ezután a fekete szőlőt, vagy kadarkát...” Manapság is a Tisza vonalán húzódó, közel 5 ezer kh-as szőlőhegy legmegbízhatóbb fajtája a kadarka. „Egersl veres borának mind híre mind betse nagy a kereskedésben. A legjobb veresbort itt tsak e két szőlőfaj(ta) termi”: az egri feketess vagy lúdtalpú szőlő (a kadarka egyik alfajtája), a másik a keréklevelű89 (kerekes, kereklevelű; t. k. a hárslevelű, mint régi magyar fajta). A keleti végeken pl. Szatmárban, a Károlyi család birtokában lévő erdődi90 szőlőterület bora viszi el a pálmát. E tájon alakult ki, illetve terjedt el az ún. karikás művelési mód, amely bizonyos eltérést mutat az erdélyitől,91 vagyis az új hajtás nem a tőkefejből, hanem feljebb, az ún. székén fakad. A karikás műveléssel tetemesen növelhető a termés mennyisége. A Fertő-tó környéke,92 beleértve Sopront is, akkoriban fehér boraival tűnt ki. Győrtől DK felé haladva a Bakony — Pannonhalma, Páz- mánd, Écs, Nyúl93 — irányába, kedvezőek az adottságok a szőlőművelésre. Sziget76 Uo. 77 Uo. 78 Ua.: 83. old., lásd még: ua.: 86—87. old.: A borvidék magába foglalta: Diószeg, Koj (a Hankovits hegy), Nagykágyai puszta, Székelyhíd és Vajda településeket. 79 Ua.: 84. old. 80 Ua.: 85. old. 81 Uo. 82 HegedűsÁ.—KozmaP.—Németh M.: i. m. 250. old., lásd még: Görög (1829): 87. old. 83 Görög (1829): 89. old. 84 Ua.: 90. old., 100. old. 84/a Ua.: 84. old. 85 Ua.: 91. old. 86 Uo. 87 Ua.: 93. old. 88 Hegedűs Á.—Kozma P.—Németh M.: i. m. 236. old. 89 Ua.: 237. old. 90 Görög (1829): 95. old. 91 Ua.: 95—97. old. 92 Ua.: 100. old., 107. old. 93 Ua.: 101. old. 25
