A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
1848-1849 - Surányi Béla: Egy reformkori szőlősgazda: Görög Demeter
Borvidékeink Egy töredék fejezet67 után — betegsége meggátolta — foglalkozik Görög Demeter68 „a Hazánkban elterjedt nagyhasznú plántánok és a gyümöltséből kisajtolt boroknak bővebb megesmertetésével és azon helységek és hegyeknek az abc rendbe szerént való kinyomtatásával, amellyeknek neveiről el vannak nevezve a külömbféle borok”. A szerző 67 bortermő vidékről ad hosszabb-rövidebb tájékoztatást. Mielőtt áttekintenénk a fontosabb szőlőtermő vidékeket, elöljáróban meg kell jegyezni, hogy „... kivéve a hidegebb hegyes vidékeket, a szőlők az ország minden részében míveltettek; sőt oly helyeken is, hol szőlőmívelésnek ma még híre sincs (ti. a XIX. század második felében), p. o. Beczkón, Lőcsén, Sáros megyében a sóvársimon- kai hegylánczon, Nagy-Sároson és Hanusfalván, Homonnán, Huszton stb.”.69 Az Árpád-korban már 12 nevezetes szőlőtermő tájat tartanak számon,70 amelynek kialakításában idegenek, sőt maga az egyház — pl. a szerzetesek — tevékenyen kivették részüket. Gyümölcsét korunk is élvezi: 1. szerémi bor (római eredetű, német, olasz hatás is), 2. tokaji bor (ágostonrendi szerzetesek, olaszok), 3. soproni bor (németek is), 4. ruszti bor, 5. szentgyörgyi bor (II. András idejében már létezett), 6. Somlyói bor (régi eredetű, de fénye már megkopott. Jelentős szerep jut a bencéseknek, a cisztercitáknak), 7. aradi bor (a XIII. században virágzott), 8. pilis-vértesi bor (dömösi prépostság hatása), 9. pécsváradi bor (főleg vörösbor), 10. budai bor (az 1211 utáni oklevelek gyakran említik), 11. egri bor (vallonok szerepe is kimutatható), 12. szekszárdi bor (napjainkban sem kopott meg patinája). A borvidékeink száma történelmünk során változott, mennyiségben, minőségben átalakult.71 1893-ban 21, 1935-ben 17, míg napjainkban 14 a minősített szőlőtermő területünk száma. Ez már magába foglalja azon változást is, amely a filoxéra vész után következett be. A legszembetűnőbb az alföldi borvidék megjelenése. A Görög Demeter által fölsorolt borvidékek nem felelnek meg a szakmai minősítés tudományos föltételeinek, de ez mit sem von le a szerző érdemeiből. A részleteket mellőzve egy összkép rajzolódik ki a XIX. század első felének magyar szőlő- és borkultúrájáról, amely a történelmi Magyarország gazdasági viszonyaiba is enged bepillantást nyújtani. Abaúj vármegyében72 hírnevet Tokaj vívott ki magának. Az ábrahámi fehér borból73 — a Balaton-felvidéken — a külföldi piacokra is jutott. Apc városa74 a Zagyva mentén nemcsak fehér, de vörösboráról is ismert volt. Arad megyében75 Ménes, 67 Ua.: 73—78. old.: Külföldiek a 48-dik grádus alatt s feljebb észak felé c. fejezet. 68 Ua.: 79. old. 69 Wenzel G.: i. m. 311. old. 70 Surányi D.: i. m. 172. old. 71 Ua.: 191. old. 72 Görög (1829): 79. old. 73 Ua.: 80. old. 74 Uo. 75 Ua.: 81. old. 24
