A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején
A választási küzdelem tehát meglehetősen éles hangnemben folyt, mind az ipartestületben, mind a sajtóban. A vitázók utaltak a szociáldemokrata Várospolitikai Szemlére, amely bírálta a polgári jobboldal tevékenységét. Erre a bírálatra válaszolt a fentebb említett nyilatkozat is. Az ipartestület 1932. július 10-i elnökválasztó közgyűlési jegyzőkönyve nem maradt meg, csak a Debrecen tájékoztatójából ismeretes, hogy Vági Istvánra szavazott 990, Varjassy Imrére 542 iparos, így a szociáldemokrata Vágit választották meg ipar- testületi elnöknek. A polgári jobboldal tehát viszonylag nagyarányú vereséget szenvedett. A Debrecen cikke megállapította, hogy a lemaradás oka a közönyösség volt. Háromezer debreceni iparos közül csak a fele, 1543 szavazott. A cikkíró szerint éppen a polgári oldalhoz számító iparosok nem szavaztak, a szociáldemokrata érzelmű iparosok, s főleg a kisiparosok teljes számban részt vettek a közgyűlésen. A korábbi harcos agitálás eredménytelensége láttán a cikk hangoztatta, hogy a békés munkát és együttműködést kell biztosítani az ipartestületben. Az új elnök kijelentette, hogy elnökként nem lesz pártpolitikus. Ha tényleg távol tartja a pártpolitikát a testülettől, akkor a békés együttműködés biztosítva lesz, ellenkező esetben áldatlan viszályok támadnak az ipartestületben, ez pedig minden iparosnak káros volna. A tudósítás szerint a szavazás reggel 9-től este 7-ig tartott, fél kilenckor hirdette ki Vangor alel- nök az eredményt.32' A baloldali vezetés alatt álló ipartestület határozataival, állásfoglalásaival bátrabban kiállt az iparosság érdekeiért, határozottabban szóvá tette a sérelmeket, merészebb javaslatokat is tett, mint az előző vezetés. Vági elnök pl. kijelentette az 1933. február 13-án tartott elnöki tanácsi ülésen: „az iparosság nem hajlandó tovább lehajtott fejjel viselni a jelenlegi sorsát”.33 1 933. április 20-án az elöljáróság előtti beszédében hangoztatta, hogy az ipartestületben nem szabad politikai vagy felekezeti kérdéseket felvetni, csak egységes munkával lehet eredményeket elérni. Az iparosságnak talán soha nem volt olyan nagy szüksége az együttműködésre, mint az akkori viszonyok között, mivel a gazdasági nyomorúság sem politikai, sem felekezeti különbségeket nem ismert. Az egységes nyomorúság ellen csak egységesen lehet küzdeni. Az elöljáróság az elnök programját helyesléssel tudomásul vette.34 A tanonctartás kérdései A Debreceni Ipartestület néhány esetben foglalkozott a tanonctartás kérdésével; A válság idején ugyanis a lecsökkent termelés kevesebb munkaerőt igényelt. Az ipartestülethez 1930 őszén rendelettervezetet küldtek a képesítéshez kötött iparban foglalkoztatható tanoncok létszámának korlátozásáról. Eszerint két segéd mellett egy ta- noncot lehet tartani s ez ismétlődhet újabb két segéd után is. A jegyző olyan módosítást javasolt, hogy a munkaadó saját személye után 2 ta- noncot és a rendszeresen alkalmazott 2 segéd után egy tanulót tarthasson. Az elöljáróság 1930. november 28-i határozatában az iparos személye után 2 tanonc tartását elfogadta. A javaslat másik részén azonban hosszan vitáztak. Ugyanis többen azt javasolták, hogy minden segéd után lehessen tanoncot felvenni. Végül is nagy többséggel az előadói javaslatot fogadták el, ugyanis azt javasolták, hogy 2 segéd után 1 ta32 Debrecen, 1932. júl. 12. 3. old. Az ipartestületi elnökválasztás eredménye., Debrecen és Vidéke Ipartestület... i. m. 44. old. 33 HBML. IX. 207/a. 12. Jkv. 1933. febr. 13. 4. sz. 34 HBML. IX. 207/a. 12. Jkv. 1933. ápr. 20. 1. sz. 159
