A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Ipartestület tevékenységének néhány kérdése az 1929-1933-as válság idején
Ismeretes, hogy a válság 1931-ben tovább mélyült, az ország a pénzügyi csőd szélére került. Ennek elkerülése érdekében a kormány július 17-én bankzárlatot rendelt el és három nap alatt kidolgozták azokat a rendeleteket, amelyek a pénzügyi rendszer összeomlását megakadályozták. Többek között korlátozták a betétek kifizetését, azoknak csupán 5%-át fizették vissza, legfeljebb 1000 pengőt. A kisiparosok számára ez a rendelkezés volt a legsérelmesebb. A debreceni ácsmesterek szakosztálya rendkívüli közgyűlés összehívását javasolta a zárolt betétek feloldása és termelési hitel biztosítása kérdésének megtárgyalására. Az ipartestületi elnöki tanács nem helyeselte a közgyűlés összehívását „a végtelenségig izgatott kedélyek esetleges kirobbanásának elkerülése végett”. Ehelyett javasolta, hogy az elöljáróság emlékiratot küldjön a kereskedelemügyi és a pénzügyminiszterhez. Az elöljáróság 1931 augusztusi ülésén megoszlottak a vélemények. Az egyik nézet szerint be kell bizonyítani a kormánynak, hogy a betétek zárolása súlyos helyzetbe hozta az iparosokat. „A csendben való dolgozás nem hoz eredményt.” Mások (pl. Vági) a feszült helyzetben kockázatosnak ítélték a közgyűlési demonstrációt. Az ellenzők voltak többségben és az elnöki tanács javaslatát fogadták el.7 Az iparosság hangulata miatt mégis összehívtak egy nagygyűlést 1931. szeptember 6-án, amikor a súlyos adóterhek csökkentése és a hátralékosokkal szembeni méltányos eljárás követelése szerepelt a napirenden. Tiltakoztak az adók, főként a forgalmi adó „katasztrofális” emelkedése ellen. A gyűlésen kimondták, hogy követelik az általános, egyenlő és titkos választójog alapján összeülő új parlament megalakítását, mert az új kormánytól várták az ország talpraállítását.8 Ez az MSZDP jelszava volt akkoriban. A többi ipartestületet és a központi érdekképviseleteket is megkeresték hasonló állásfoglalás végett. A gyűlés után szeptember 10-én küldöttséget indítottak a pénzügyigazgatóhoz az adóhátralék részletfizetésének engedélyezése végett. Az elöljáróság 1931. november 12-én elhatározta, hogy a Debrecen városi hatósághoz átiratot küld az iparosság megsegítése érdekében. Javasolták, hogy a város a kormánytól adókedvezményeket kérjen, továbbá, hogy a közmunkák kiadását intéző bizottságba az ipartestület képviselőjét is hívják meg. A munkákat ugyanis nem az iparosoknak adták ki, hanem a kereskedők közvetítésével, továbbá szövetkezetek kapták a szállításokat. Elhatározták azt is, hogy a végrehajtások szünetelését kérik a kormánytól.9 Érdekes, hogy a magániparosok ellenezték a szövetkezetek tevékenységét, ebben sérelmet láttak. A Debreceni Ipartestület más ipartestületek által indított akciókhoz is csatlakozott, s ezzel a küzdelem formáit kiszélesítette. Küldöttség vett részt a nyíregyházi ipartestület 1932. május 29-i nagygyűlésén. Ezen a közmunkák kérdéseit, az OTI-val kapcsolatos nagy költségeket, a közüzemek megszüntetését, az adóterheket és a kontár iparűzés megakadályozását vetették fel. A debreceniek javaslatait a gyűlés elfogadta. Az elnök javasolta, hogy a határozatokat terjesszék a kormány elé.10 Ugyancsak egy más városból kiindult akcióhoz kapcsolódtak, amikor az Újpesti Iparoskor átiratát tárgyalták 1932. június 20-án az elöljáróság ülésén. Az újpestiek országos demonstrációt szerveztek erre a napra, hogy ekkor az iparosság nehéz helyzetével, adókérdésekkel foglalkozzanak az ügyet támogató testületek. A hozzászólók 7 Berend—Szuhay: I. m. 235. old., HBML. IX. 207/a. 10. Jkv. 1931. aug. 3. 4. sz., aug. 6. 8. sz. 8 HBML. IX. 207/a. 10. Jkv. 1931. szept. 10. 12. sz., Debrecen és Vidéke Ipartestület i. m. 44. old. A Debreceni Ipartestület évi jelentése az 1931. évről. Db. 1932. 5—6. old. 9 HBML. IX. 207/a. 10. Jkv. 1931. nov. 9. 2. sz., nov. 12. 7., 8. sz. 10 Debrecen és Vidéke Ipartestület... i. m. 44. old., Debrecen, 1932. jún. 2. 5. old. Nyíregyházi iparosgyűlés. 151
