A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Gazdag István: Két forradalom új forrás tükrében

KÉT FORRADALOM ÚJ FORRÁS TÜKRÉBEN Gazdag István

A közelmúltban került elő a megyei bíróság irataiból egy nagy alakú, keményfedelű füzet, a 142. oldalig folyamatosan vezetve.1 Az első oldalon bírósági jelzetek találhatók. Á 3. oldalon kézzel írva középen: Jegyzőkönyv. Alatta egy ovális pecsét van, benne a következő felirat: Szociáldemokrata pártszervezet. Hajdúböszörmény. Ritka és igen értékes forrásnak tekinthető ez a jegyzőkönyv: 1918. november 8-tól 1919. április 18-ig terjedő időből 38 jegyzőkönyv található benne, ezek megoszlása: szociáldemokrata pártértekezlet — 8, munkástanács ülés — 28, nyilvános nagygyűlés — 2.

E jegyzőkönyv alapján természetesen nem lehet és nem is kell újra írni a város történetének e fejezetét, de árnyaltabban, pontosabban tudunk megfogalmazni, leírni eseményeket, felvillantani összefüggéseket.1 2

A szociáldemokrata pártszervezet újraalakítása

Október 31 -e után megélénkült a politikai élet a városban. A november 3-i nagygyűlésen a Függetlenségi és 48-as Párt és az Ipartestület megalakította a Nemzeti Tanácsot.3 Öt nappal később, november 8-án a Rokkant Egylet helyiségében gyűltek össze a szociáldemokraták, hogy Szabó Antal egyleti titkár felhívására „... kimondják a szociáldemokrata párt megalakulását. A párt szervezésére végrehajtó bizottságot választanak.” A pártszervezet újra alakítására a 10-re tervezett népgyűlésen kerülhetett sor, ahogy ezt a jegyzőkönyv rögzítette „... az elnök a gyűlést berekeszti azzal, hogy minden elvtárs hasson oda, hogy a létesítendő párt (kiemelés G. I.) minél nagyobb, hatalmasabb legyen”. Hajdúböszörményben tehát a politikai élet újraindulásakor az SZDP késésben volt, fel kellett zárkóznia a polgári párthoz.

A korábbi véleménnyel ellentétben a Szociáldemokrata Párt nem volt szervezője és résztvevője a november 3-i nagygyűlésnek, a Nemzeti Tanács megalakításának. Az SZDP hajdúböszörményi szervezetének újralakítása 1918. november 10-én történt meg.

1 HBML. VII. 18. 1087. 1920. A per anyaga két részből tevődik össze: a jegyzőkönyvből és a per irataiból. A per tárgya: ifj. Lada János hatóság elleni erőszak bűntette.

2 Hajdúböszörmény történetének e fejezetét tárgyalja: Fehér András: A város politikai élete 1867— 1944. In. Hajdúböszörmény története. (Szerk. Szendrey István.) Debrecen, 1973. Fehér András:

A forradalmak útján. In. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula.) Debrecen, 1970.

137