A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez 1867-1914

őrfőkapitány, főszámvevő és a tiszti főorvos. Elnöke Roncsik Lajos tanácsnok, jegyzője pedig Illésy Gyula tb. jegyző volt.15 1902-ben Márk, Váczy és K. Tóth Kálmán mellé megválasztják Dicsőfi József törvényhatósági bizottsági tagot is. Oláh Károly tanácsnok pedig a szegényügyi bizottság elnöke lett.16 1905. február 6-án ugyanez a bizottság személyi összetétele.17 1909-ben a szegényügyi bizottság elnöke Oláh Károly s helyettese Roncsik Lajos. Távollétükben a városi tanács megbízta Csóka Sámu 1 tanácsnokot a július 22-i ülésen a szegényügyi bizottság elnöki teendői körébe tartozó mindennemű intézkedések megtételével, így többek között a szegényügyi segélyek utalványozásával.18 1910-ben a július 18-án tartott ülésen Csapó László ideiglenesen napidíjasi minőségben alkalmazott helyette szegényügyi biztost állandósították és intézkedtek fizetéséről is.19 Debrecen város törvényhatósági bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvében 1913. február 22-én bukkant fel a szociálpolitika kifejezés. Sürgették ugyanis egy szociálpolitikai ügyosztály felállítását.20 Korszakunkra és az 1920-as, 30-as évekre vonatkozóan Debrecen szociálpolitikai helyzetét fő vonásaiban Lengyel Zoltán orvos kísérelte meg összefoglalni két tanulmányában.21 A jótékonykodás végigkísérte a két világháború közötti időszakot és a szociális nyomor a felszabadulásig a magyar társadalom legsúlyosabb gondja maradt.

Reménytkeltőek voltak az 1945. évi rendeletek, amelyek életre hívták a szociálpolitikai tanácsokat. Ezt követően az 50-es évek politikai vezetése az állam jóságos gondoskodását hangsúlyozta. A társadalmi és szociálpolitikai tervezés önálló arculata az 1956 után bekövetkező fejlődés ellenére sem alakult ki 22

A szociálpolitikát illetően még mindig létezik egy fogalmi tisztázatlanság. „Abban a legtöbb álláspont megegyezik, hogy a szociálpolitika minden körülmények között az ember személyiségének, munkaerejének és anyagi biztonságának a védelmére irányul...” és a közegészségügy, nevelés, nyugdíjügy valamint a csökkent munkaképességűek ügye is beletartozik. Ezeket a gondolatokat idézi Ferge Zsuzsa egy a Munkaerő és Életszínvonal Bizottság számára készített minisztériumi dokumentum soraiból.23 Hagyományos értelemben a szociálpolitika rendszerét a társadalompolitika gondolatkörébe tartozónak tekintjük. Ennek meghatározó tényezője az anyagi eszközök mértéke.24 Magyarországon a szociálpolitikát sokszor hagyományos értelmezésben karitatív jellegű gondoskodásnak is tekintik. Másrészt tájékozatlanságból sokan azonosítják a társadalompolitikával25 Nehezíti a világos disztinkciót az is, hogy társadalompolitika és szociálpolitika szinonimák, gyakran felcserélik őket. A társadalompolitika kiterjesztő értelmű, a társadalmi viszonyok tudatos formálását jelenti meghatározott értékek nevében 26 A hetvenes évek közepétől előtérbe került a szociálpolitika elméleti megalapozása, amely a fogalom tisztázásához is közelebb vitt. Azonban a szociálpolitika múltját csak a 80-as években megindult kutatások kezdték

15 HBML. IV. B. 1403/a. 19/1901. sz. 1901. január 31.

16 HBML. IV. B. 1403/a. 23/1902. sz. 1902. január 30.

17 HBML IV. B. 1406/a. Ein. i. 507/1905.

18 HBML IV. B. 1406/a. Eb. i. 3234/1909.

19 HBML. IV. B. 1406/a. Eb.li. 2436/1910.

20 HBML. IV. B. 1403/a. 102/6120—6526—5953. bkgy. 1913. február 22.

21 Lengyel Z.: i. m. Uő.: A debreceni szociálpolitika útjai. Debrecen, 1935.

22 Ferge Zs.: i. m. 152., 153., 163., 173. old.

23 Ferge Zsuzsa: Társadalmi értékek és szociálpolitika. Társadalomtudományi Közlemények. 1987/2. 180., 190. old.

24 Ferge Zs.: Társadalompolitikai tanulmányok, i. m. 55. old.

25 Kulcsár K.: i. m. 321. old.

26 Ferge Zs.: Társadalompolitikai tanulmányok, i. m. 288. old.

127