A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Rácz István: A mezőgazdasági munkaerő Debrecenben a rendi korszak végén

könyvek tanúsága szerint családonként 4-5 újszülöttet kereszteltek, azonban a különböző gyermekbetegségek sűrű rendet vágtak közöttük.1 Az életben maradott családtagok jelentették a kis gazdaság munkaerejét, hozzávetőlegesen három-négy nyilas nagyságnyi szántóföld művelését magukra tudták vállalni.

A tehetősebb parasztgazdák, kereskedők, értelmiségi foglalkozásúak kivétel nélkül és az iparosok egy része azonban már az agrártermeléshez külön munkaerőt fogadtak fel. Ám az ilyen családok is szoros kapcsolatban maradtak a mezei munkával. Különösen a fiúgyerekek maguk is gyakran megfogták az eke szarvát vagy a kapa és a kasza nyelét. A szülők pedig a gazdaság irányítását, szervezését végezték. Amíg a családfő élt, ő maga látta el ezt a feladatot, de az özvegységre jutott polgárasszonyok is gyakran léptek férjeik örökébe s vették át a gazdaság vezetését. Nem volt ez számukra idegen feladat, mert már korábban beletanultak, még férjük életében. Sinai Miklós maga írta le a naplójegyzeteiben, hogy Derecskére a termésbetakarításra feleségével együtt szekerezgettek, sőt amikor ő Bécsben a nemesi armálisa után talpalt, a püspöki hegyen a szüretelést a felesége irányította.1 2 Dömsödi Gergelyné Komáromi Julianna 1788. évi végrendelete pedig arról tanúskodik, hogy az özvegy nemcsak az életében tartotta rajta a kezét a gazdaságuk valamennyi ágazatán, hanem a halála utánra is szervezte. Pontosan meghatározta, hogy az egyetlen fia mikor veheti saját kezébe az örökségét. Kikötötte, hogy „kedves fija Dániel mindaddig gazdasághoz és a reá maradandó successiónak átvételéhez ne foghasson, míg kivált a német szónak, a törvényeknek tanulását sorsához képest úgy tökéletességre nem viszi, hogy azzal mind magának használhasson, mind a hazának alkalmatos subjectum lehessen”. Addig pedig előírta, hogy ki használhatja a Csapó utcai házát, hogyan műveljék a kerti szőlőt, milyen feltételek mellett és ki gazdálkodhat a jankai birtokon, milyen ingóságokat kell pénzzé tenni s a pénzt pedig hogyan kamatoztassák. A lényeges tehát — ezt kívántuk hangsúlyozni — a birtokos polgárok a saját gazdaságuk irányítását mindenképpen a maguk kezében igyekeztek tartani, ha a termelésnél külső munkaerőt is alkalmaztak.3

A nagyobb vagyonú gazdák cselédeket fogadtak s ez a munkaerőforrás lett a másik meghatározó eleme a gazdálkodásnak. Közöttük családosok és magánosok, szolgalegények és szolgálólányok egyaránt megtalálhatók. Ezek béresek, kocsisok, méhészek, dohányosok, de lényegében ide sorolhatók a pásztorok, kondások és a mindenesek is. Ez az elem már korán megjelent a debreceni társadalomban. A XVI. század közepétől források is bizonyítják a jelenlétét, azonban kialakulásának az időpontját nem tudjuk meghatározni. Mindenesetre a szolga szó egyszerű főnév és családnév alakban már 1547-ben feltűnt a jegyzőkönyvekben.4 Ismeretes, hogy a kettős névrendszer ekkortájt kezdett kialakulni Magyarországon, tehát minden bizony- nyal tényleges társadalmi-jogi állapotot jelölt. A következő évtizedtől, közelebbről 1555-től aztán folyamatosan foglalkozott a városi tanács a szolgák és szolgálóasz- szony ok-leányok ügyeivel.5 A magisztrátus 1555. május 19. ülésén olyan határozatot

1 Kováls Zoltán: A népesedési viszonyok. In: Debrecen története 1693—1849. (Szerk.: Rácz István) Debrecen, 1981. 20, 39. old.

2 Sinai Miklós saját kezű naplójegyzetei. Közli Rácz Károly. MPEF. 1873. 349, 528. old.

3 Dömsödi Gergelyné 1788. február 12-én kelt végrendelete. Közli Rácz István: Debreceni végrendeletek 1595—1847. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Sorozatszerk.: Gazdag István) 36—39. old.

4 Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei. (Szerk.: Szendrey István, sorozatszerkesztő: Gazdag István) 1:5. 13.1., 1:361. 57.1. — A továbbiakban Dv. jkv. és a kiegészítő bibliográfiai adatok (kötet-, tétel- és oldalszám).

5 Dv. jkv. 6:23/6. 21.1., 7:658/1. 7.1., 10:16/3. 19.1., 19/5. 22.1., 28/5. 29.1., 29/2,6. 30.1., 33/8.34.1., 35/4. 36.1., 39/5. 39.1., 41/6. 41.1., 52/4. 52.1. stb.

112