A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

1848-1849 - Varga Gábor: Tanítóképzés a debreceni kollégiumban (1825-1848)

Az eredeti tervet a püspöki hivatal irataiban találtuk meg. Ebből érdemes idéznünk:

„Jelentődvén, hogy Kik felsőbb tanulmányokra jelentkeztek, és már előre elhatározták magokat arra, hogy Falusi Tanítók légyenek és más Életnemre nem is igyekeznek; az ilyenekre nézve Paedagogicum Semináriumot kell felállítani, őket a felsőbb tudományok hallgatóitól különválasztva czéljukhoz képest kell oktatni a Paedagógica Professor igazgatása alatt... A Paedagógica Professornak a classisokra és a privátus praeceptorokra vigyázás tekintetéből 7 órai tanítás elegendő lészen.11

A tervet Péchy Imre főkurátor „eló'ülése” mellett megtárgyalták, s az alábbi megjegyzések mellett fogadták el:

„A paedagógica oktatásnak mind elméletileg mind gyakorlatilag Szélesebb Mező nyitassék, szükség ezt olly móddal különválasztani a philosophia cursustól, hogy önállású légyen; s a lejendő Tanítók és Nevelők általa czélszerint s illendően elké- szíttesenek. Minthogy a Paedagógica oktatások az oktatási esztendővel kezdődnek és végződnek, szükséges úgy intézkedni, hogy a Tanítók más oskolákba innen mind ősszel vitessenek ki, nem pedig ki ősszel, ki tavasszal. Egyébiránt a Paedagógica Semináriumban tanítandó tárgyak kidolgozása bízatott Zákány József Paedagógica Professor Úrra olly megkötéssel, hogy azok közzül az Illendőség Tudománya ki ne maradjon.”11 12

A pedagógia alaposabb oktatását a négyről hétre emelt óraszám garantálta. Zákány József feljegyzéseiből tudjuk, hogy a bölcsészet évfolyamai az alábbi beosztásban és óraszámban tanulták a pedagógia résztárgyait:

I. évfolyam heti 4 óra:

a) metodológiai előismeretek,

b) bevezetés a neveléstanba,

c) a közönséges tanítás tudománya,

d) az olvasás és írás tanításmódja.

II. évfolyam, heti 2 óra:

a) földrajztanítás módja,

b) számtantanítás módja,

III. évfolyam, heti 1 óra neveléstan.13

A tervet kellő differenciáltság és logikus felépítés jellemzi, minden bizonnyal elérte célját, általa a tanítani kimenők „illendőbben” előkészítettek.

A reformkori debreceni tanítóképzés általános jellemzése után érdemes megnéznünk a képzés egyedi jellegének alakulását.

A neveléstudományi tanszék megalapítása és Zákány József szerepe a debreceni tanítóképzésben

A kollégium már 1817. augusztus 11-én elhatározta egy pedagógiai tanszék felállítását, a megvalósítására azonban csak 1825-ben kerülhetett sor. A pályázók közül Zákány Józsefet választották meg, aki az állás elfoglalása előtt szükségesnek tartotta a külföldi országok tanítóképzésének tanulmányozását. Emellett ragaszkodott ahhoz, hogy előadásaiban ne csak elméleti pedagógia lehessen, hanem gyakorlati

11 TtREL I. 1. p 5. VIII. 1. 1838. ápr. 18—20.

12 Uo. 18. old.

13 Közzétette Bajkó Mátyás: Iskolakultúránk a felvilágosodás és a reformkorban Bp. 1976. 106. old.

9